Régészek megerősítették a Nossa Senhora do Cabo felfedezését, amelyet 1721-ben kalózok támadtak meg, de még mindig értékes tárgyak találhatók benne. 16 évnyi víz alatti kutatás után amerikai régészek megerősítették egy rendkívüli felfedezést Madagaszkár vizein. A maradványok a Nossa Senhora do Cabo portugál hajóhoz tartoznak, amelyet 1721-ben kalózok támadtak meg, a felfedezést tevő tudósok szerint.
A Történelmi Hajótörések Megőrzési Központja közölte, hogy a hajó a Nosy Boraha sziget kis kikötőjében fekszik, Madagaszkár északkeleti partjainál. A „kalózkodás aranykorában” ez a hely a legrettegettebb tengeri banditák menedékhelyéül szolgált.
A felfedezés évekig tartó kutatás után történt
A kutatók több mint 3300 tárgyat emeltek ki a hajótörésből, köztük fából és elefántcsontból faragott vallási figurákat. A legszembetűnőbb leletek között található egy elefántcsont táblácska, amelyen arany betűkkel az „INRI” felirat olvasható.
A régészek a legmodernebb technológiát alkalmazták a felfedezéshez.
Brandon Clifford, a kutatóközpont társalapítója elmondta, hogy ezeket a tárgyakat Goában, a portugál gyarmat központjában készítették. A hajó ezeket a tárgyakat Lisztába szállította, amikor 1721. április 8-án a Réunion szigete közelében kalózok elfogták.
A víz alatti régészeti kutatások segítségével rekonstruálni lehetett a támadás hátterét. A Nossa Senhora do Cabo fedélzetén a portugál alkirály és Goa érseke, valamint körülbelül 200 rabszolga utazott. A hajó már korábban megsérült egy viharban, és a legtöbb ágyúját a tengerbe dobta.
Olivier „A Keselyű” Levasseur más kalóz kapitányokkal együtt vezette a támadást. A hajó rossz állapota miatt a fogás alig találkozott ellenállással. A helytartót később kiváltották, de az érsek sorsa ismeretlen.
Madagaszkár kalózok bázisként
A kalózok zsákmányukat Madagaszkárra vitték, amely 650 kilométerre nyugatra fekszik La Réuniontól, hogy ott osszák el a zsákmányolt kincset. Az európai kalózok a védett kikötői miatt választották Ile Sainte-Marie-t.
Mark Agostini, a Brown Egyetem régésze kiemelte, hogy a terület „gyarmati kormányzás hiányáról” volt ismert, ami ideális kalóz bázissá tette. A kalózkodás aranykorában hét-tíz hajó süllyedt el Ile Sainte-Marie közelében.
A hajó több száz évet töltött a tenger fenekén.
Ez a felfedezés egy nagyobb régészeti leletegyüttes része. Clifford megerősítette, hogy „legalább négy kalózhajó roncsai fekszenek a kikötőben”. A szonárral végzett kutatások több halom ballasztkövet tártak fel a kikötő fenekén.
Agostini rámutatott, hogy a régészek korábban figyelmen kívül hagyták az Ile Sainte-Marie-t és az ott található tudományos kincseket. A homok és az üledék megnehezíti a mentést, de remélik, hogy a jövőbeli régészeti munkák lehetővé teszik további hajóroncsok vizsgálatát a területen.