Egy ókori görög teherhajóról van szó, amelynek szerkezetének több mint fele optimális állapotban maradt fenn. Mi magyarázza a hajó rendkívüli állapotát? A PLOS ONE folyóiratban nemrég megjelent tanulmány új radiokarbon-kalibrációs technikákról számol be, amelyeket a Kyrenia hajóroncsán alkalmaztak.
Ezt az ókori görög kereskedelmi hajót 1965-ben fedezte fel Ciprus partjainál Andreas Cariolu búvár, aki szivacsokat keresve talált rá a hajóroncsra, amelyet az ókori hajózás megértése szempontjából az egyik legfontosabb leletnek tartanak.
Ezenkívül több mint száz amfora került elő a tengerfenéken egy körülbelül 14 méter hosszú, négyzetes árbocú hajó mellett, amely a kutatók szerint négy tengerész legénységével rendelkezett.
A görög hajón talált leletek, amelyek megdöbbentették a tudósokat
1968 és 1969 között a régészeti ásatások során 391 amfórát találtak, amelyek bor, olívaolaj és mandula termékeket tartalmaztak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a hajó utolsó útja i. e. 300 körül történt. Ez az időpont azonban nem egyezik a hajótörésből származó minták radiokarbonos kormeghatározásával.
Az első leletek felfedezése után évtizedekkel a Cornell Egyetem kutatócsoportja megkérdőjelezte a megállapított időrendet, és arra a következtetésre jutott, hogy a hajótörés évekkel később történt, mint eddig hitték.
Korábbi tanulmányokban a hajótörés időpontját a feltárások során előkerült kerámia- és numizmatikai leletek kormeghatározása alapján állapították meg. Az új kutatócsoport azonban modern technikákat, például radiokarbonos kormeghatározást és dendrokronológiát alkalmazott, amely a házak vagy hajók építéséhez használt fa növekedési gyűrűit elemzi, hogy felülvizsgálja ezt a kronológiát.
„Nagy örömmel alkalmazzuk a tudományos technikákat a híres Kyrenia-hajó kormeghatározására, amely alig több mint 2300 évvel ezelőtt süllyedt el. Ez alapvető fontosságú a klasszikus mediterrán hajózási technológia és tengeri kereskedelem története szempontjából” – hangsúlyozta a szerző.
Megemlítette azt is, hogy a hajó kormeghatározásához alkalmazott módszerek és a felmerült technikai kihívások megoldásai „mostantól segíteni fognak más hajóroncsok kormeghatározásában és az ókori hajózás történetének pontosabb megismerésében”.
A Kyrenia hajótörése: mikor süllyedt el a kutatások szerint
A kutatók megállapították, hogy a Kyrenia hajótörése i. e. 296 és i. e. 271 között, pontosabban i. e. 286 és i. e. 272 között történt. A tanulmány során a tudósok azzal a kihívással szembesültek, hogy a hajótest maradványainak megőrzésére használt polietilén-glikol (PEG) bevonat megnehezítette a radiokarbon- és dendrokronológiai vizsgálatokat. A PEG eltávolítása után pontosabb adatokat kaptak a hajó elsüllyedésének időpontjáról.
A kutatók megállapították, hogy az északi féltekére vonatkozó nemzetközi radiokarbon-kalibrációs görbe nem volt naprakész az i. e. 400 és i. e. 250 közötti időszakra vonatkozóan. Az ősi építmények maradványainak kronológiai pontosságának javítása érdekében a görbét más fafajokból vett minták segítségével újrakalibrálták, ami jelentős előrelépést jelent a kronológiai kutatásban.
