Megzavarhatja-e egy mesterséges mikroba a bioszféra egyensúlyát? A tudósok attól tartanak, hogy egy olyan életforma, amelyet úgy terveztek, hogy minden ismert biológiai szabályt megkerüljön, hatással lehet a környezetre. Mi lenne, ha a tudomány létrehozna egy olyan élőlényt, amely teljesen idegen a mi világunktól? Ez a még elméleti síkon lévő forgatókönyv azonban kezd komolyan aggasztani a kutatókat.
A szimmetrikus kémiától a mesterséges organizmus elképzeléséig: hogyan tett meg egy nagy lépést a kutatás
Minden egy lenyűgöző, de a kémikusok számára jól ismert jelenséggel kezdődött: a kiralitással. 1848 óta tudjuk, hogy egyes molekulák két ellentétes változatban léteznek, mint a jobb és a bal kéz. A természetben az élet egyetlen forgásirányban épült fel: a fehérjékben balkezes aminosavak, a DNS-ben pedig jobbkezes cukrok.
Eddig a kutatók főként bizonyos gyógyszerek fejlesztése céljából vizsgálták ezt az elvet. Fordított molekulák, például tükörképszerű inzulin létrehozásával stabilabb, kevésbé lebomló és az immunrendszer számára láthatatlan kezeléseket szeretnének előállítani.
Az utóbbi hónapokban azonban egy radikálisabb ötlet is felmerült. Mi lenne, ha tovább mennénk? Mi lenne, ha ezt a kémiai eljárást felhasználnánk egy teljes sejt előállítására, amelynek minden alkotóeleme tükörképe lenne? Más szóval, egy élő lény, amely minden ismert életformával ellentétben fordítva épül fel. Ez az egyszerű hipotézis elegendő ahhoz, hogy széles körű vitát indítson.
Miért válhat ez a tükörmikroba a Föld legveszélyesebb életformájává?
Ez a szerkezet egy nedves táptalajon szaporodó organizmusra emlékeztet, amely vizuális példája a sejtek fejlődésének vagy a környezeti szennyeződésnek – forrás: Unsplash
2025 januárjában a brit kormány tizenkét szakértőből álló csoportot hívott össze a helyzet értékelésére. Köztük volt Angela McLean professzor, a tudományos főtanácsadó. A csoport által készített jelentés hamar riasztó fordulatot vett. Véleményük szerint egy ilyen mikroba „az életet, ahogyan azt ismerjük,” fenyegethet.
Konkrétan ez a tükörmikroba kijátszaná minden biológiai védekező mechanizmusunkat. Egyetlen immunsejt sem lenne képes azonosítani. Egyetlen szervezet sem lenne képes megemészteni. Ráadásul mindenütt jelen lévő nem királis molekulákkal, például glicerinnel táplálkozhatna, ami lehetővé tenné számára, hogy verseny nélkül kolonizáljon minden környezetet.
Elméletileg semmi sem akadályozná a szaporodását. Egyes kutatók még tovább mennek. Szerintük, ha egy ilyen mikroba fotoszintézist alkalmaz, akkor képes lenne oxigént felvenni, tápanyagokat monopolizálni és ökoszisztémákat egyensúlyból kibillenteni. Fokozatosan globális parazittá válna, amelyet nehéz lenne megfékezni és még nehezebb lenne kiirtani.
Moratóriumra való felhívás: miért akarja a tudományos közösség mindent leállítani, mielőtt túl késő lenne
Ezekkel a kockázatokkal szembesülve a tudományos válasz nem maradt el. Tavaly júniusban harmincnyolc kutató, köztük két Nobel-díjas, felhívást tett közzé. Kérésük egyértelmű: azonnali moratóriumot kell bevezetni minden olyan kísérletre, amely reprodukciós képességű tükörmikroorganizmusok létrehozására irányul.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a szakértők nem ellenzik a fordított kémiát. Például a chirális molekulák, amelyeket az orvostudományban vagy a mezőgazdaságban használnak, továbbra is relevánsak, és néha értékesek. Azonban azt, hogy ezeket az összetevőket összerakják egy önálló, élő szervezet létrehozása céljából, kategorikusan elutasítják.
Patrick Cai, szintetikus genomika szakértő, jól összefoglalja a gondolkodásmódot: „Nem akarunk egy teljes baktériumot létrehozni.” Tehát nem a tudomány leállítása a cél, hanem egyértelmű határok kijelölése, mielőtt ellenőrizhetetlen kísérletek kezdődnek.
Végül Filippa Lentzos, biológiai biztonsági szakértő szerint ez a helyzet a múlt században az atombomba körül zajló vitákra emlékeztet. A technikai lehetőségek hatalmasak. De ha a következmények globálisak lesznek, akkor még az első hiba előtt óvatosságra van szükség.
Ma már egy tükörmikroba létrehozása nem tartozik a tudományos fantasztikumhoz. Éppen ezért a tudományos világ teljes leállítást követel, mielőtt az emberi kíváncsiság a kihaláshoz vezetne.
