Kutatók felfedezték, hogy a fügefák egy természetes mineralizációs folyamat során a légkörben található CO2-t kővé alakítják.

A biomineralizáló fák bevonása az újraerdősítési és agroerdészeti projektekbe hatékony eszközzé válhat a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem stratégiáiban.

  • Az afrikai fügefa CO₂-t alakít kővé (kalcium-karbonáttá).
  • A folyamat oxalát-karbonát néven ismert.
  • Szervetlen szén megkötése → stabilabb és tartósabb.
  • Javítja a talaj minőségét → magasabb pH-érték és könnyebben hozzáférhető tápanyagok.
  • Ficus wakefieldii = a leghatékonyabb faj.
  • Lehetőségek a fenntartható agrár-erdőgazdálkodás számára.
  • Úttörő kutatás gyümölcsfákon.

Az afrikai fügefák a légköri CO₂-t kővé alakítják

Egy nemzetközi tudóscsoport felfedezte, hogy bizonyos afrikai fügefafajok képesek a szén-dioxidot (CO₂) kalcium-karbonát (CaCO₃) formájában tárolni, egy folyamat során, amely szó szerint kővé alakítja ezeket a fákat. Ezt a jelenséget nemrég mutatták be a geokémiára szakosodott Goldschmidt konferencián Prágában.

Hogyan működik ez a folyamat?

Ez a folyamat oxalát-karbonát útjaként ismert. Három lépésben zajlik:

  1. A fa fotoszintézis útján CO₂-t vesz fel.
  2. Ennek egy része kalcium-oxalát kristályokká alakul.
  3. A talajban élő mikroorganizmusok lebontják ezeket a kristályokat, és kalcium-karbonáttá alakítják, amely ugyanaz az ásványi anyag, mint a kréta és a mészkő.

Fontos, hogy a kalcium-karbonátban tárolt szervetlen szén sokkal stabilabb, mint a szerves szén, és évszázadokig a talajban marad.

Ökológiai és mezőgazdasági előnyök

Ennek a természetes mechanizmusnak számos előnye van:

  • Hosszú távú szén-dioxid-megkötés, ami segít enyhíteni a klímaváltozást.
  • A talaj pH-értékének emelkedése, ami javítja a termékenységét.
  • Alapvető tápanyagok felszabadulása, ami elősegíti más növények növekedését.
  • Élelmiszer-termelés, mivel a fügefák ehető gyümölcsöt is teremnek.

A Ficus wakefieldii esete

A kenyai Samburu megyében vizsgált három fügefaj közül a Ficus wakefieldii bizonyult a leghatékonyabbnak a CO₂ kalcium-karbonátként történő megkötésében. A kutatók karbonátlerakódásokat találtak mind a kéregben, mind a fa belsejében, ami a korábban feltételezettnél mélyebb szén-dioxid-felvételre utal.

Folyamatban lévő kutatás

A kenyai, amerikai, svájci és osztrák intézményekből álló tudományos csapat kiterjeszti a tanulmányt a következő célokkal:

  • A teljes CO₂-tároló kapacitás számszerűsítése.
  • A vízigény és a gyümölcstermés mérése.
  • Ezeknek a fajoknak a felhasználásának vizsgálata fenntartható agrár-erdészeti rendszerekben.

Eddig a legtöbb tanulmány, amely ezzel a módszerrel foglalkozott, nem ehető fákra összpontosított. Az a tény, hogy egy gyümölcsfaj rendelkezik ezzel a képességgel, új lehetőségeket nyit a regeneratív mezőgazdaság előtt. Az oxalát-karbonát módszer kettős megoldást jelent: megköti a légköri szén-dioxidot és élelmiszert termel. Ha ezt a tulajdonságot több fajban azonosítják és kihasználják, különösen trópusi és száraz éghajlaton, akkor:

  • jelentősen csökkenthető a nettó CO₂-kibocsátás.
  • regenerálhatók a degradált talajok a sivatagosodás által érintett területeken.
  • beépíthetők a gyümölcsfák az éghajlati rendszerbe, anélkül, hogy a termelékenység csökkenne.

Ez a felfedezés egy újfajta fát hoz a köztudatba, amely nemcsak megköti a szén-dioxidot, hanem kővé is alakítja. Szó szerint.

Szofi Contu/ author of the article

Szofi vagyok, hasznos life hackeket és praktikus tippeket írok, amelyek segítenek a mindennapi életben egyszerűbbé tenni a dolgokat!

Szofi lifehack ⚡