A darab rekordáron kelt el egy nemzetközi árverésen, és ezzel a spanyol numizmatika egyik legértékesebb ékszerévé vált.Egy ritka, Navarrában vert aranyérme Svájcban tartott aukción rekordösszegért, 646 935 euróért kelt el, ezzel a spanyol numizmatika történetének egyik legértékesebb darabjává vált.A árverést a neves svájci Numismática Genevensis cég szervezte, és gyűjtőkből az egész világból érkeztek, akik heves licitálást folytattak a pénzérmeért.
Kezdő ára 426 375 euró volt, de ritkasága és történelmi jelentősége miatt az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a végső ár meghaladta a 600 000 eurót. Érdemes megjegyezni, hogy az érmét már 2012-ben eladták 525 000 euróért, de ezúttal megdöntötte saját rekordját.
A numizmatikai kincs története
Sok más értékes érmével ellentétben ez a 26 grammos aranyérme erős politikai háttérrel is rendelkezik. 1651 és 1652 között verték a pamplonai pénzverdében, a Navarrai Királyság és IV. Fülöp monarchia közötti feszült viszonyok idején.
Eredetileg az e sorozatba tartozó érmék a „Philippus Dei Gratia Castelle et Navarrae rex” („Fülöp, Kasztília és Navarra királya, Isten kegyelméből”) feliratot viselték, anélkül, hogy tartalmazták volna a „VI” sorszámot, amely Fülöpnek Navarrában járt. Ezt a kihagyást a navarrai parlament a királyság kiváltságainak megsértéseként értelmezte, amelyek szerint az érméknek csak a navarrai címet és címerét kellett viselniük.
Valójában a javításukat követelték, hivatkozva a navarrai jogra, amely előírta, hogy az érméknek csak a Navarrai Királyság címét és címerét kell viselniük. A tiltakozást Madridban meghallgatták, és a király 1652-ben elrendelte a címfelirat javításával ellátott érmék kibocsátását: „Philippus Sextus Dei Gratia Navarrae rex” („Fülöp VI, Navarrai király, Isten kegyelméből”).
Egyedülálló darab politikai történelemmel
Ezenkívül ugyanebben az évben a kasztíliai monarchiát is érintette egy pénzhamisítási botrány a perui pénzverdében, ahol a szokásosnál alacsonyabb ezüsttartalmú érmék verését fedezték fel. Ezért sok európai kereskedő kezdett bizalmatlanságot érezni a császári kibocsátások iránt, különösen a főbb európai kikötőkben.
Ebben a helyzetben a regionális érmék, mint például a navarraiak, egyre nagyobb jelentőségre tettek szert a kereskedelemben. Az árverésre bocsátott aranyérme tehát egy válságba sodródott birodalom monetáris stabilitásának szimbóluma is.
