Ez a gondolat arra készteti az embert, hogy elgondolkodjon azon, hogy az intelligens emberek milyen párbeszédeket részesítenek előnyben, és miért jobb elkerülni bizonyos beszélgetéseket. Sok munkahelyi és/vagy általános társadalmi környezetben a csend kényelmetlenséget okozhat, ami pusztán a tehetetlenségből beszélgetések kezdeményezéséhez vezet. Amikor egy tárgyalóteremben vagy egy kávézóban várunk a kollégáinkra, normális, hogy biztonságos és semleges témákhoz fordulunk. Ez a tendencia, amely az intelligensebb emberek számára zavaró lehet, inkább az űr kitöltésének igényére válaszol, mint valódi vágyra a kapcsolatok kialakítására. Azonban nem minden verbális interakció hoz értéket. Justin Bariso, író és érzelmi intelligencia szakértő szerint a beszélgetéseink tartalma és megközelítése sokat elárul társadalmi és szakmai képességeinkről. Szerinte, amelyet ezen a portálon tett közzé, vannak olyan típusú párbeszédek, amelyek messze nem építenek jelentőségteljes kapcsolatokat, hanem korlátozzák az őszinte kötődések kialakulását.
A beszélgetés típusa, amelyet az intelligensebb emberek kerülnek
Bariso small talk-nak nevezi azt a felszínes beszélgetést, amely banális vagy személytelen témákra, például az időjárásra, a forgalomra vagy általános, mélység nélküli eseményekre koncentrál. Ez a fajta interakció, bár gyakori, érzelmi vagy intellektuális hatása nincs.
A szakértő szerint az intelligens emberek inkább kerülik ezt a trükköt. Nem azért, mert nem érdekel őket, hanem mert tudják, hogy ez a fajta cseresznye nem járul hozzá a kapcsolatok erősítéséhez, sem a valódi empátia kialakulásához. A banális beszélgetés nem segít a kölcsönös megértésben, és nem hagy teret az őszinteségnek.
A small talk főbb jellemzői:
- Előre látható, semleges témák körül forog.
- Nem teremt érzelmi kötődést.
- A csendet tölti ki, nem pedig arra szolgál, hogy jobban megismerjük a beszélgetőpartnerünket.
- Könnyen feledhető.
- Ezzel szemben az intelligens emberek olyan megközelítéseket alkalmaznak, amelyek elősegítik a valódi kapcsolatok kialakulását.
Hogyan lehet olyan beszélgetéseket kezdeményezni, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak az intelligens emberekre?
Dale Carnegie How to Win Friends and Influence People című könyvének elveiből kiindulva Bariso emlékeztet arra, hogy a jó beszélgetés kulcsa nem a sok beszédben, hanem a hallgatásban rejlik.
A legokosabb emberek által használt kulcsok egy beszélgetésben:
- Nyitott kérdéseket tegyünk fel, amelyek arra ösztönzik a másik felet, hogy magáról beszéljen.
- Mutassunk őszinte érdeklődést a másik mondanivalója iránt.
- Kerüljük a közbeszólást és a figyelem magunkra terelését.
- A hangnemet és a beszédtempót a helyzethez és a beszélgetőpartnerhez igazítsuk.
Példák a beszélgetést leginkább elősegítő kérdésekre:
- Mi volt az utolsó projekt, ami motivált?
- Mit szeretnél megtanulni a következő hónapokban?
- Van valami, ami a munkán kívül is érdekel?
Az ilyen típusú kérdések egyáltalán nem tolakodóak, hanem lehetővé teszik a másiknak, hogy olyan személyiségjegyeket mutasson meg, amelyek a mindennapi rutinban általában nem kerülnek elő.
Miért fontos tartalmas beszélgetéseket keresni?
A jelentős és a jelentéktelen interakciók közötti különbség nem annyira a időtartamban, mint inkább a szándékban rejlik. Bariso szerint a munkahelyi erős kötelékek nem sablonos mondatokkal épülnek, hanem azzal, hogy meg akarjuk érteni, hogyan gondolkodnak, éreznek és cselekszenek mások.
A Gallup tanácsadó cég (az szerző által idézett) tanulmánya megerősíti ezt az elképzelést: az alkalmazottak jobban érzik magukat, ha úgy érzik, hogy feletteseik nemcsak szakmai, hanem személyes szinten is érdeklődnek irántuk. Az érzelmi elkötelezettség javítja a kommunikációt és elősegíti az együttműködést.
Bariso egy egyszerű gyakorlatot javasol a csevegés helyett. Ahelyett, hogy felesleges beszélgetésekbe bocsátkoznánk, a párbeszédet arra kell összpontosítani, hogy valami újat fedezzünk fel a másikban. Ehhez a következőket ajánlja:
- Hallgassunk anélkül, hogy előre megterveznénk a válaszunkat.
- Kerüljük az ítélkezést és a közbeszólást.
- Visszatérjünk a megosztott gondolatokra, hogy azokat mélyebben megvizsgáljuk.
- Ez a megközelítés nemcsak a munkahelyen hasznos, hanem a társadalmi és családi környezetben is alkalmazható.
