Az angol partoknál tett felfedezés bizonyítja, hogy az ipari hulladékok mindössze néhány évtized alatt szilárd kőzetekké alakulnak. Ez a rendkívül gyors folyamat nemcsak a geológiáról alkotott eddigi ismereteinket kérdőjelezi meg, hanem egy új, ember által létrehozott kőzetciklust is elindít: az antropoklastikus ciklust.
Évszázadokig a kőzetek kialakulását a nagy geológiai korszakok sajátosságának tartották. Most azonban egy váratlan jelenség kezdte megváltoztatni ezt a nézetet. Angliában tudósok dokumentálták, hogy az ipari hulladékok kevesebb mint 40 év alatt szilárd kőzetté alakultak, kényszerítve a geológiát egy új főszereplő elfogadására: az emberi tevékenységet.
A hulladékból született kőzet
Minden Derwent Howe-ban kezdődött, egy mesterséges, vasérc-salakból kialakított dombon az Ír-tenger partján. Ott geológusok keményedett rétegeket fedeztek fel, amelyek üdítősdobozoktól régi érmékig mindent tartalmaztak. Nemcsak a tartalmuk volt meglepő, hanem a folyamat sebessége is: alig három évtized alatt a hulladék valódi kőzetté alakult.
A Glasgow-i Egyetem kutatói, Amanda Owen és John MacDonald vezetésével elektronmikroszkóppal és más fejlett technikákkal elemezték a mintákat. Megerősítették, hogy a rétegek nem egyszerűen összetömörödött hulladékok, hanem egy teljes geológiai litifikációs, azaz szilárdulási folyamat eredményei.
Hogyan keletkeznek az antropoklastikus kőzetek?
Normális körülmények között a litifikáció millió évekig is eltarthat. Ebben az esetben azonban a kalcium-, vas- vagy mangánban gazdag hulladékok és a nedves tengeri környezet közötti reakció egy „természetes cementet” hozott létre, amely összekötötte az ipari részecskéket, és így a kőzetekhez nagyon hasonló szerkezeteket alkotott.
Ezek az új képződmények, az úgynevezett antropoklastikus kőzetek, természetben nem létező elemeket tartalmaznak, például alumíniumdarabokat és más ipari származékokat. Bár már más helyeken, például a baszk partvidéken is találtak ilyeneket, ez a lelet különleges, mert olyan tárgyakat tartalmaz, amelyek segítségével pontosan meg lehet határozni a folyamat időpontját.
A jelen geológiája: egy bolygó, amelyet mi alakítottunk
Ezeknek a kőzeteknek a kialakulásának sebessége megerősíti azt a gondolatot, hogy már az antropocénben élünk, egy olyan korszakban, amikor az emberi lábnyom beíródik a Föld rétegeibe. A lelet arra készteti az embereket, hogy ne csak a geológiai ciklusok sebességét gondolják át, hanem azt is, hogyan kezeljük a part menti hulladékainkat.
A tudósok figyelmeztetnek, hogy ezek a folyamatok nehézfémeket és mikroműanyagokat is bezárnak, és a jövő generációi számára kőbe zárva hagyják őket. Így az, ami csak pillanatnyi szennyezésnek tűnt, a bolygó geológiai nyilvántartásának állandó részévé válhat. Mindez kevesebb, mint egy generáció alatt.
