Az orvos azt tanácsolja, hogy úgy tervezzük meg az időnket, hogy „jobban csináljuk a dolgokat, ne többet”, mint a hosszú élet és a mentális egészség megőrzésének kulcsát. Az elmúlt száz évben a világ várható élettartama geometriai progresszióval nőtt. Jelenleg Spanyolország a leghosszabb életű ország az Európai Unióban, ahol az átlagos élettartam eléri a 84 évet. A mediterrán életmód lehet az egyik legfontosabb tényező, amely magyarázza ezeket az adatokat, mivel Spanyolországot Olaszország (83,8 év) és Málta (83,6 év) követi.
Azonban már nem elég csak a 100-as számot ráírni a születésnapi tortára. Nem számít, hogy százévesek vagyunk, ha nem vagyunk a legjobb egészségnek örvendve. Ehhez egészséges szokásokra van szükség: változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás és teljes értékű pihenés. Ez a három alapvető pillér, amelyen a genetika mellett a hosszú élet alapszik.
Bár a táplálkozás, a fizikai aktivitás és az alvás kulcsfontosságúak az egészséges élethez, van még egy fontos tényező, amely szorosan összefügg a stresszkezeléssel és ezáltal a mentális egészséggel: az idő.
„Igaz, hogy nem lehet és nem is kell örökké élni, de arra koncentrálhatunk, hogy teljes és kielégítő életet éljünk” – írja munkájában. Az idő kihasználása azonban nem jelenti azt, hogy tevékenységgel kell kitölteni, mert akkor állandó stressz állapotba kerülhetünk, és romolhat az életminőségünk.
„Ne töltsd ki a szabadidőd egyre több teendővel. Ez nem a helyes út. A nap tervezése azt jelenti, hogy gondosan kiválasztod, mit kell tenned, hogy lassan és jól elvégezd. Ne gondoljuk, hogy több dolgot kell szerveznünk. Ez abszurdhoz vezet, egy ördögi körhöz, amelyben egyre többet és többet fogunk csinálni, amíg meg nem őrülünk” – magyarázza a doktor.
Idő, stressz és élettartam
A szabadidő nagy hatással van várható élettartamunkra. Ezért Dr. Vinya azt tanácsolja, hogyhosszabb életet éljünk, ideális esetben úgy osszuk be az időnket, hogy „jobban végezzük a dolgokat, ne többet”.
Ha tudatában vagyunk annak, hogy mit csinálunk, valószínűleg nő a termelékenységünk és csökken a stressz. Ha a stressz krónikussá válik, megzavarhatja a szervezet normális működését, emelheti a kortizol és más hormonok szintjét, és befolyásolhatja az immunrendszert.
Ez növeli a fertőző betegségek, a szív- és érrendszeri rendellenességek és az emésztési problémák kialakulásának kockázatát. Ezenkívül a hosszan tartó stressz alvászavarokat, hangulatváltozásokat és koncentrációs problémákat okoz, ami rontja az életminőséget és elősegíti a fizikai és mentális betegségek kialakulását.
A stressz kontrollja fontos, mert megelőzi a tartós feszültséggel járó fizikai és mentális betegségek kialakulását, mint például a szív- és érrendszeri és emésztőrendszeri zavarok, valamint a szorongás. Ezenkívül a stressz megfelelő kezelése lehetővé teszi, hogy tisztábban lássuk a mindennapi problémákat, és csökkentsük azok negatív hatását a magán- és a szakmai életre.
