A chilei ATLAS teleszkóp azonosította ezt az égi testet, amelynek felfedezése több kontinens tudományos csapatait mozgósította, hogy eddig ismeretlen adatokat tárjanak fel a galaxis korai fejlődéséről és a bolygórendszerek kialakulásáról. A mélyűrből folyamatosan érkeznek váratlan csodák, amelyek újult csodálattal nézzünk az égre. A 3I/ATLAS nemrégiben történt felfedezése globális lelkesedést váltott ki a csillagászok körében, és egyedülálló ablakot nyitott a galaxis távoli múltjára.
A 2025. július 1-jén a chilei ATLAS teleszkóp által azonosított 3I/ATLAS a harmadik interstelláris objektum, amelyet a Naprendszer történetében találtak, és az előzetes elemzések szerint valószínűleg a legrégebbi eddig észlelt üstökös. A Naprendszerbe való belépése példátlan nemzetközi tudományos reakciót váltott ki.
Egy felfedezés, amely megmozgatta a világot
A felfedezés az ATLAS felmérés automatizált teleszkóphálózatának köszönhető, amelyet mozgó objektumok azonosítására terveztek. Július 1-jén a chilei teleszkóp 670 millió kilométerre a Naptól egy égitestet észlelt. A hír gyorsan terjedt, és világszerte megindult a együttműködés a csillagvizsgáló és tudományos csapatok között.
A válasz nem késett: az Oxfordi Egyetem, a Michigan State University (MSU), az Európai Déli Obszervatórium, a NASA Jet Propulsion Laboratory, a Hawaii Egyetem és más intézmények is csatlakoztak a tanulmányhoz. Larry Denneau, az ATLAS tagja örömmel fogadta a felfedezést: „Különösen örömteli, hogy a galaxis közepének irányában találtuk meg, amely egy nehezen megfigyelhető hely” – nyilatkozta az MSU Todaynek.
Karen Meech, a Hawaii Egyetem kutatója elmondta, hogy olyan eszközöket vetettek be, mint a Southern Astrophysical Research Telescope és a Gemini Observatory, hogy képeket és adatokat gyűjtsenek a kométáról annak korai szakaszában. Az együttműködés kulcsfontosságú volt a fény spektrumának, valamint a kométa fényességének, helyzetének és összetételének meghatározásához.
Egy régi, gyors és menekülő látogató
Az első adatok a 3I/ATLAS-t hiperbolikus pályájú csillagközi objektumként írják le, vagyis olyan pályán halad, amely örökre eltávolítja a Naprendszertől. A Naphoz képest másodpercenként körülbelül 60 kilométerrel halad. Ez a „bumeráng alakú” pálya megkülönbözteti a legtöbb ismert üstököstől, amelyek elliptikus pályán keringenek a Nap körül.
A Canada-France-Hawaii Telescope és a Very Large Telescope által készített felvételek egy kompakt komát, az aktív üstökösökre jellemző gáz- és porfelhőt mutatnak. Darryl Seligman, a felfedezésben részt vevő kutató szerint a fényességének alacsony ingadozása stabil forgásra vagy tartós üstökösaktivitásra utal: „Valószínűleg jégtartalmú, különösen a felszíne alatt, és ez a jég aktiválódhat, ahogy a Naphoz közeledik” – magyarázta.
A legfigyelemreméltóbb az becsült kora. Matthew Hopkins, az Oxfordi Egyetem kutatója a 2025-ös Nemzeti Csillagászati Találkozón kijelentette, hogy „a 3I/ATLAS valószínűleg a legrégebbi üstökös, amelyet valaha láttunk”.
Becslések szerint több mint hétmilliárd éves, és a Tejút vastag korongjából, egy ősi csillagokból álló régióból származik. Chris Lintott, szintén oxfordi kutató, megerősítette ezt az elképzelést: „Úgy véljük, hogy kétharmad az esélye annak, hogy ez a kométa régebbi, mint a Naprendszer”.
A legújabb tanulmányok alátámasztják ezeket a becsléseket. Hopkins és Seligman vezette kutatócsoport két részletes elemzést tett közzé a kométa viselkedéséről és eredetéről. Az első tanulmány a pályájára és fizikai tulajdonságaira összpontosított. A második pedig a korát és a Tejút vastag korongjához fűződő kapcsolatát vizsgálta.
A másik két ismert interstelláris objektumtól – 1I/’Oumuamua (2017) és 2I/Borisov (2019) – eltérően a 3I/ATLAS egy olyan galaktikus régióból származhat, amelyet még soha nem figyeltek meg közelről. „Ez egy olyan objektum, amely a galaxis egy olyan részéből származik, amelyet még soha nem láttunk közelről” – hangsúlyozta Lintott.
Technológia, együttműködés és jövőbeli lehetőségek
Koránál és pályáján túl, a felfedezés a körülötte zajló tudományos együttműködés nagyságával is kiemelkedik. „Az egész világból érkeznek adatok erről az objektumról” – hangsúlyozta Seligman. Az amerikai, európai és óceániai űrügynökségek, az Európai Űrügynökség, a NASA, valamint kanadai, chilei és ausztrál kutatóközpontok vettek részt a követésben.
A 3I/ATLAS tanulmány kulcsfontosságú információkat nyújthat a galaxis korai fejlődéséről.
Ezenkívül a 3I/ATLAS viselkedése lehetővé tette a galaktikus modellek validálását. Hopkins és oxfordi csapata a Gaia műhold adatai és szimulációk alapján kidolgozott egy prediktív modellt – az Ōtautahi-Oxfordot –, és a 3I/ATLAS illeszkedett a jóslatokhoz. „Ez egy fantasztikus lehetőség, hogy kipróbáljuk a modellünket valami teljesen újjal és valószínűleg ősivel” – magyarázta Hopkins a Royal Astronomical Societynek.
A Vera C. Rubin Obszervatórium működésének megkezdésével új korszak várható az intergalaktikus objektumok észlelésében. Ezzel párhuzamosan a 3I/ATLAS-t olyan teleszkópok fogják figyelni, mint a James Webb és a Hubble, és egy űrmisszió is tervben van, hogy közelebbről tanulmányozzák.
Ez a globális együttműködés, fotometriai és spektroszkópos missziókkal együtt, kulcsfontosságú adatokat tárhat fel a csillagok és bolygók kialakulásáról, valamint a galaxis korai fejlődéséről.
