Az UNESCO által védett hely az állati evolúció egyik legnagyobb szabadtéri múzeuma. Az egyiptomi Szahara sivatag közepén található egy igazi szabadtéri múzeum, amely bemutatja, hogy ez a homoktenger valaha egy igazi óceán volt, ahol bálnák úsztak. A Bálnák völgye ugyanis tele van ezeknek az óriási állatoknak a csontvázával, amelyek közül néhány olyan ősi példány, hogy még a lábai és ujjai is megmaradtak.
Ezek a csontvázak, valamint a környéken talált egyéb tengeri fosszíliák az eocén végéről (55,8–33,9 millió évvel ezelőtt) származnak, amikor a mai Egyiptom a Tethys-tenger alatt feküdt, és a bálnák éppen akkor fejlődtek tengeri lényekké, emlékeztet az UNESCO.
„Ezek a fosszíliák az evolúció egyik legfontosabb történetét képviselik: a bálnaok megjelenését óceáni emlősként, korábbi szárazföldi életük után” – teszi hozzá az UNESCO honlapja.
„Basilosaurus isis” csontváz a Bálnák völgyében / Ügynökségek
Wadi al Hitan (ami arabul pontosan Bálnák völgyét jelenti) egy mindenféle legendákkal és rejtélyességgel övezett hely. A helyiek tisztelettel és óvatossággal viszonyulnak ehhez a sivataghoz, ahol lenyűgöző mennyiségű ősi állat maradványai nyugszanak. Eddig a paleontológusok több mint 400 ősi bálna csontvázát ásták ki ebben a sivatagi völgyben a 20. század eleje óta.
Bálnák, amelyek bálnákat ettek
Minden a 20. század elején kezdődött. Az első felfedezésre 1902-ben került sor, amikor egy addig ismeretlen bálnafaj, a Basilosaurus isis (korábban Zeuglodon isis) maradványait ásták ki. Ez az állat akár 18 méter hosszú is lehetett, és egy 2019-es tanulmány szerint kisebb bálnákkal táplálkozott, amelyek koponyáját összetörte, mielőtt lenyelte őket.
A tudósok szerint a B. isis „hosszú csőre volt, és hegyes metszőfogakkal és éles fogakkal volt felszerelve az arcán” – állítja Manja Voss, a berlini Természettudományi Múzeum tengeri emlősök szakértője és a 2019-es tanulmány vezető szerzője.
Lábakkal rendelkező bálnát fedeztek fel
A kutatók több tucat B. isis csontvázat találtak a Bálnák völgyében, de 1989-ben a paleontológusok egy sokkal jelentősebb felfedezést tettek, egy michigani egyetemi (USA) és az Egyiptomi Geológiai Múzeum kutatócsoportja olyan csontvázakat ásott ki ebből a fajból, amelyek még mindig megőrizték hátsó végtagjaikat, lábakat és ujjakat, amelyek egy 2023-as áttekintő cikk szerint távoli őseikre utalnak.
A modern bálnáknak nincsenek hátsó végtagjaik, de még mindig vannak medencecsontjaik, amelyek bizonyítják, hogy a távoli múltban voltak, a Hawaii Egyetem szerint. Ez azt jelenti, hogy a Bálnák völgyében talált fosszíliák az egyik legrégebbi ismert archaeocet, egy eocén emlősfaj, amely később a mai bálnákká és delfinekké fejlődött.
2005-ben kapott jelentős lökést a hely megóvása. Ebben az évben a paleontológusok egy szinte teljes B. isis csontvázat találtak kiváló állapotban, ami arra késztette az UNESCO-t, hogy a Bálnák Völgyét az emberiség örökségének nyilvánítsa. Azóta még sok más fosszília került elő, köztük ősi eocén kori teknősök, csontos halak, cápák, ráják, krokodilok, tengeri tehenek és puhatestűek maradványai.
