A krétai Vouves olajfája egy elképesztő korú, monumentális fa. Egy nemrégiben végzett kutatás megerősítette, hogy körülbelül 4000 éves.
Egy fa, amely évezredeket élt túl
A vouvesi olajfa az Olea europaea L. fajhoz tartozik, amely az ókor óta kíséri a mediterrán civilizációkat. Az, hogy a krétai szigeten található, nem elhanyagolható tény, mivel a minószi Kréta az olajfa háziasításának egyik fő központja volt a harmadik évezredben. Ez az ősi példány tehát tanúja lehetett olyan távoli történelmi eseményeknek, mint a knószoszi palota fénykora, a mükénéi inváziók, vagy akár a sziget későbbi romanizálása.
A fa elsősorban látványos morfológiája miatt keltette fel a botanikusok és régészek érdeklődését. A Vouces-i olajfa csavart, részben üreges törzse 4,6 méter átmérőjű, és úgy tűnik, mintha a szél, a víz és az idő formálta volna. Lombozata kiváló állapotban van, és minden évszakban zöld hajtások jelennek meg rajta.
A mag nélküli fa kormeghatározásának fontossága
2021-ben egy kutatócsoport bemutatta egy tanulmány eredményeit, amelynek célja az ezeréves fa átfogó értékelése volt, hogy meghatározzák mind életkorát, mind jelenlegi fiziológiai állapotát. A Plants folyóiratban megjelent elemzést egy multidiszciplináris csapat végezte Mihalis Avramakis professzor vezetésével. Ez az első tudományos tanulmány, amely kizárólag ezen az ezeréves példányon összpontosít.
Egy ekkora fa korának meghatározása nem egyszerű feladat. A Vouves-i olajfa esetében a legnagyobb kihívást a törzs teljes magjának hiánya jelentette, ami nagyon öreg olajfáknál gyakori jelenség, mivel a középső részek idővel elbomlanak.
Ezen nehézségre a kutatócsoport egy vegyes stratégiát alkalmazott, amely több nem romboló módszert kombinált laboratóriumi technikákkal. Számítógépes tomográfiás képeket használtak a törzs belső szerkezetének elemzéséhez, metszeteket végeztek a mellékágakon, és dendrokronológiát alkalmaztak a látható évgyűrűk tanulmányozására. Ezenkívül szöveti elemzéseket, csírázási teszteket és anatómiai vizsgálatokat végeztek a leveleken és a száron, hogy meghatározzák a példány életképességét.
Növényi tanúja az emberi történelemnek
A Vouves-i monumentális olajfa tudományos vizsgálata lehetővé tette megközelítőleges korának, belső szerkezetének és jelenlegi szaporodóképességének rendkívül pontos meghatározását, és az eredmények sok előítéletet cáfolnak a növények hosszú élettartamáról. A törzs fiatalabb részein végzett metszések és a látható külső gyűrűk közötti összefüggések alapján a tudósok becslése szerint az olajfa körülbelül 4000 éves. Ezzel a legidősebb Olea europaea példány, amelyről tudomásunk van, és amely még mindig él.
Ezeréves olajbogyók
Egy másik figyelemre méltó adat, hogy előrehaladott kora ellenére az olajfa továbbra is életképes olajbogyókat termel. A kutatás során vett levélminták anatómiai és morfológiai jellemzői normálisak voltak, epidermiszük, sztómáik és tartószövetük a fiatal, aktív fákra jellemző. Ezenkívül megfigyelték, hogy az olajfa a betakarítási időszakban egészséges gyümölcsöket termett, ami megerősíti, hogy a fa nemcsak túlél, hanem teljes biológiai aktivitással rendelkezik.
Változó morfológia
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a törzs morfológiája az idő múlásával jelentősen megváltozott. Így az erózió, a biológiai aktivitás és valószínűleg a régi metszések eredményeként megkapta jellegzetes csavart formáját és üregességét. Ez a fokozatos átalakulás, messze nem a hanyatlás jele, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárult a fa túléléséhez, mivel lehetővé tette a szövetek megújulását és a példány strukturális alkalmazkodását a változó környezeti feltételekhez.
A tanulmány tehát bizonyítja, hogy a magas életkor nem feltétlenül jár az olajfák funkcionális romlásával. Éppen ellenkezőleg, a vouves-i példány élő bizonyítéka ennek a fajnak a rendkívüli ellenálló képességének és alkalmazkodóképességének, különösen a mediterrán éghajlaton. Jellemzői miatt egyedülálló botanikai örökség, mind a tudomány, mind a régió kultúrtörténete számára.
A mediterrán identitás élő szimbóluma
A vouves-i olajfa nagy szimbolikus jelentőségű kulturális emblémává vált. Történelmi és tudományos értékének elismeréseként a fa helyi hatóságok védelmét élvezi, és jelenleg a 2009-ben alapított Vouves-i Olajfa Múzeum központi látványossága.
Az olajbogyókat kézzel szüretelik és hidegen préselik, hogy a nagyra becsült olívaolajat nyerjék, amelyet azonban nem forgalmaznak. Valójában a fa ágait használták néhány modern olimpiai játékok koronájának elkészítéséhez, ami még inkább megerősíti a fa státuszát az ókori világ és a jelen közötti kapocs szerepében.
Remény a növényi fajok megőrzésére
A mai globális helyzetben, amikor a növényi biodiverzitást a klímaváltozás, az erdőirtás és a növénybetegségek fenyegetik, a vouves-i olajfa példája új jelentőségre tesz szert. Időállósága és gyümölcstermelő képessége értékes nyomokat adhat a növénybiológiai kutatásokhoz, a növénygenetika és a megőrzési stratégiákhoz. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az ilyen monumentális fák mélyreható ismerete segíthet jobban megérteni a növények hosszú élettartamának mechanizmusait.
