Az arany az egyik legjobb elektromos vezetőképességű fém. Ezért használják sok elektronikai alkatrészben, főleg számítógépekben, de okostelefonokban és hangrendszerekben is. A probléma az, hogy ezekből az alkatrészekből nagyon nehéz kinyerni, és a költségek nem érik meg. Legalábbis eddig így gondoltuk. Svájci kutatók kifejlesztettek egy módszert, amellyel a tejsavóból nyerhetik ki az értékes fémet.
Arany a szemétben. Az alkatrészek, amelyekben a legtöbb aranyat használják, a PCB-k, vagyis a nyomtatott áramköri lapok, amelyek mindenféle eszközben megtalálhatók, a számítógépektől a okostelefonokig. Processzorokban, csatlakozókban és HDD merevlemezekben is előfordul. A probléma, mint már említettük, az, hogy a fém kinyerésére alkalmazott módszerek nagyon bonyolultak és költségesek. Ezenkívül gyakran nagyon mérgező vegyi anyagokat kell használni, bár ez nem tartja vissza sokakat attól, hogy otthon próbálkozzanak. Mindezek miatt sokszor nem éri meg a kis mennyiségek kinyeréséhez szükséges erőfeszítést.
Tejfehérje. A Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem kutatói egy új, hatékonyabb, fenntarthatóbb és olcsóbb módszerrel sikerült aranyat kinyerni. Hogyan? Tejsavófehérjével (igen, a fitnesztermi turmixokból). Ehhez a fehérjéket savas környezetben és magas hőmérsékleten kezelték. Ezek nanofibereket képeznek, amelyeket egy gélhez adnak, és szárítás után egyfajta szivacsot alkotnak. Nem ez az első alkalom, hogy hallunk a tejsavófehérje hasonló célú felhasználásáról.
Néhány hónappal ezelőtt Kínában sikerült újrahasznosítani az elektromos autók akkumulátorait a turmixokban található glicin segítségével. Ki gondolta volna, hogy az izomépítésen kívül arany kinyerésére és akkumulátorok újrahasznosítására is alkalmas.
A módszer. A kutatók 20 számítógép alaplapot használtak, amelyekből eltávolítottak minden fém alkatrészt, majd savas fürdőben feloldották, ami ionizálta a fémeket. A következő lépés az volt, hogy a szivacsot a megoldásba merítették. Bár más fémek is tapadnak a szivacs szálakhoz, a kutatók azt találták, hogy az aranyionok sokkal jobban tapadnak. Miután „megfogták” őket, a szivacsot felmelegítik, és az ionok leválnak, majd olvaszthatók, hogy aranyrögöt hozzanak létre.
Olcsóbb. A 20 alaplapból 450 milligramm, 91%-os tisztaságú aranyrög keletkezett (a maradék 9% réz volt), vagyis 22 karátos. A jelenlegi aranyárfolyamon az aranyrög értéke körülbelül 35 euró. Ez nem sok, de a kutatók szerint a kitermeléshez szükséges anyagok és energia költsége 50-szer alacsonyabb, mint a kinyert aranyé. A következő lépés a technológia méretének növelése, hogy piacképessé váljon.
