A Marcus Aurelius tizedik légiójához köthető lelet valószínűleg a germán népek elleni hadjárat során katonai kiadásokra szánt érméket tartalmazott. Egy régészcsoport egy furcsa, alkarra rögzíthető pénztárca bronz töredékét ásott ki, amely egy római katonáé volt Dél-Morvaországban, a Cseh Köztársaságban. A szokatlan leletre idén januárban bukkantak a dél-morvaországi Hradisko dombon, egy ideiglenes római erődítmény romjain, amelyet Marcus Aurelius idején a mاركómán háborúk alatt a Tizedik Római Légió foglalt el.
A lelet különlegessége azonban nem a II. századból származó ritka tárgyban rejlik, hanem abban, hogy az időpont, amelyre datálják, arra utal, hogy a lelőhely akkoriban nem tartozott a római birodalomhoz. A tárgyat a Római Birodalom hivatalos határain kívül, egy egykor ellenségesnek tartott területen találták. Ezért is olyan rendkívül ritka leletről van szó.Ajánlott cikkHonnan származik a „tirar de la manta” (húzni a takarót) kifejezés?
172 és 180 között a Tizedik Légió telepedett le ebben az erődített enklávéban. Marcus Aurelius azt tervezte, hogy állandó erődítményévé teszi az új tartománynak, amely a markománok legyőzése után jön létre, de 180-ban bekövetkezett halála előtt nem sikerült végleges győzelmet aratnia. A császár halála után fia és utódja, Commodus, akit excentrikus császárként és rendkívül kegyetlen emberként emlegetnek, elrendelte a csapatok kivonását a régióból.
Egy kis személyes pénztárca
A bronz pénztárca több mint 1800 éves, így szinte biztosan a legrégebbi pénztárca, amelyet a mai Cseh Köztársaság területén találtak. Bár az eredeti tárgyból csak körülbelül 30% maradt fenn, a szakértők gyorsan felismerték, hogy ez egyfajta alkarra akasztható tasak, amelyet a római katonák pénz tárolására használtak.
„Olyan, mint egy kis pénztárca” – magyarázta Balázs Komoróczy, a Cseh Tudományos Akadémia tagja a Radio Praga Internacionalnak adott interjúban. „A karra vagy az alkarra csúsztatták. A kar körüli feszültség tartotta zárva és biztonságban.”
Mivel töredezett volt, a régészek nem találtak érméket benne, de rengeteg római ezüstérmét találtak a közelben, ahol a karpántot felfedezték. A szakértők kihasználták a kimentett denáriusokat – amelyek Marcus Aurelius korából származnak, és az császár vagy felesége, Faustina Minor arcképe van rájuk vésve, aki jó neveltetésnek köszönhetően határozott és jó szónok volt, és nem habozott véleményt mondani és „beavatkozni a férfiak ügyeibe” – hogy pontosan meghatározhassák a tárgy keletkezésének idejét 172 és 180 között.
Mi volt a pénztárcában?
A pénztárcában akár 50 ezüst denarius is lehetett (1 denarius akkoriban 10 assznak felelt meg, ami a nép által használt pénznem volt), ami egy római munkás vagy katona fizetésének felelt meg, vagyis jelentős összeg lehetett benne. A szakértők úgy spekulálnak, hogy tulajdonosa talán egy alacsony rangú tiszt volt, akinek feladata volt ezt a „szolgálati készpénzt” osztani a katonák élelmezésére, felszerelésére és egyéb logisztikai szükségleteire.
Az biztos, hogy ez egy nagyon praktikus eszköz volt egy római katonának vagy annak, aki gyors tranzakciókat kellett lebonyolítania hadjáratok során, mivel lehetővé tette, hogy mozgás közben vagy harci övezetben is rendelkezzen ezzel a kis pénztárcával. A hadjáratok során a logisztika biztosítva volt ennek a kicsi, de praktikus pénztárcának köszönhetően.
