Ha úgy érzed, hogy a napok gyorsabban telnek, talán az azért van, mert bolygónk felgyorsult. 2020 óta, és az asztronómusok még mindig kutatják az okát, a Föld a tengelye körül kissé a szokásosnál gyorsabban forog, megdöntve minden rekordot, amióta atomos méréseket végzünk. A következő rekord néhány napon belül megdőlhet.
A legrövidebb nap, amit valaha dokumentáltak. Graham Jones asztrofizikus előrejelzései szerint 2025-ben három fontos dátum van, amikor a Föld a leggyorsabb forgását regisztrálhatja a mérések kezdete óta: 2025. július 9., július 22. vagy augusztus 5.
Ezen a három napon minden feltétel adott ahhoz, hogy a Föld megközelítse vagy megdöntse a jelenlegi rekordot, amely nem is olyan távoli: 2024. július 5. Más szakértők nem ennyire biztosak ebben, és úgy vélik, hogy az idei legrövidebb nap néhány milliszekundummal meghaladhatja a tavalyi rekordot.
Egy milliszekundumnyi eltérés. Egy nap 86 400 másodpercig tart, vagyis 24 óráig. A Föld forgása azonban nem tökéletes, és apró eltérések vannak benne. Ezek a fluktuációk milliszekundumokkal haladják meg vagy maradnak el a referenciaértéktől, amit az atomórák pontosságának köszönhetően tudunk mérni.
2020-ig a legrövidebb nap 1,05 milliszekundummal maradt el a 24 órától. Azóta azonban minden évben túllépte ezt a küszöböt. 2021-ben a legrövidebb nap 24 óra −1,47 ms volt; 2022-ben 24 óra −1,59 ms; 2023-ban 24 óra −1,31 ms-ra emelkedett, majd 2024-ben ismét csökkent, elérve a jelenlegi rekordot. A valaha dokumentált legrövidebb nap tavaly július 5-én volt, amely 24 óra -1,66 ms-ig tartott.
Miért éppen ezen a nyáron? A 2025-re előre jelzett dátumok egybeesnek azzal az időponttal, amikor a Hold pályája a Föld egyenlítőjétől legtávolabb van. A Hold pozíciója befolyásolja bolygónk forgási sebességét, bár ez nem a jelenlegi gyorsulás fő oka, amely továbbra is rejtély marad.
A legérdekesebb ebben a gyorsulásban az, hogy ellentétes a tendenciával. Több milliárd éve a Hold lassítja a Föld forgását. Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nap a Földön három és hat óra között tartott. A Hold gravitációs vonzása okozza a dagályt, és ez az óceánok állandó súrlódása fokozatosan csökkenti a Föld forgási sebességét.
Senki sem számított erre a gyorsulásra. A tudósok által általában használt modellek figyelembe veszik az óceáni áramlatokat és a légköri mozgásokat, de nem tudják megmagyarázni ezt a hirtelen gyorsulást. A fő hipotézis bonyolult és még kevéssé ismert folyamatokra utal bolygónk magjában. A bolygó motorja „sebességet váltott”.
Ha ez a lassulási tendencia megszakítás nélkül folytatódik, körülbelül 50 milliárd év múlva a Föld forgása szinkronba kerül a Hold pályájával. Ennek eredményeként „árapály-blokk” alakulna ki, amelynek következtében a Föld mindig ugyanazt az oldalát mutatná a Holdnak, így műholdunk csak a bolygó feléről lenne látható. Mindenesetre mi már nem leszünk itt. Körülbelül 10 milliárd év múlva a Nap fehér törpe csillaggá válik. Addigra a Föld már régóta lakhatatlan lesz.
