A szikla a Hudson-öbölben található, és messze meghaladja a korábban legrégebbinek tartottat. Nagyon ritka, hogy ilyen sokáig fennmaradt.A Hudson-öböl keleti részén, a Nuvvuagittuq övezetben végzett új geológiai elemzés kimutatta, hogy egyes képződmények 4,16 milliárd évesek lehetnek, ami őket a Földön eddig talált legrégebbi sziklákká tenné. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyit meg a bolygó eredetének megértésében a Hadeikum korszakban.
A tanulmányt az Ottawai Egyetem, a Carleton Egyetem és a Francia Fenntartható Fejlődés Kutatóintézet szakértői készítették. A Science folyóiratban közzétett eredmények szerint a vizsgált kőzetek olyan intrúziókat tartalmaznak, amelyek neodímium izotópok segítségével történő kormeghatározása 4,16 milliárd éves korra utal. Mivel ezek az intrúziós képződmények fiatalabbak, mint a gazdakőzet, a teljes képződmény kora még ennél is nagyobb lehet.A Nuvvuagittuq Greenstone Belt – egy komplex geológiai sorozat Kanada északkeleti részén – a Föld legrégebbi kéregének fennmaradt töredékeit rejti, amelyek egy új Science-tanulmány szerint körülbelül 4,16 milliárd évesek.
A Hadeikum a Föld történetének első 500 millió évét foglalja magában, és ez egy olyan korszak, amelyről nagyon kevés maradt fenn az intenzív tektonikai aktivitás és a földkéreg folyamatos átalakulása miatt. Ezért egy ilyen ősi kőzetmaradvány megtalálása nagy értékű tudományos leletnek számít. Ezek a képződmények egyedülálló betekintést nyújthatnak abba, hogy milyen volt a Föld, amikor még nem voltak óceánok és stabil légkör.
A Föld geológiai eredetének ablaka
A kormeghatározáshoz használt technika a neodímium-142 elemzésén alapul, amely a szamárium-146 bomlásából származó izotóp. Ez utóbbi felezési ideje korlátozott, és gyakorlatilag több mint 4 milliárd évvel ezelőtt eltűnt a bolygóról. Ezért a neodímium-142 megváltozott arányainak kimutatása csak nagyon régi anyagokban lehetséges.
Egyes alternatív modellek szerint a kőzetek megváltozhatnak a földköpeny tartályaival való érintkezés következtében, amelyek milliárd éveken át elszigetelten maradtak. A kutatók azonban úgy vélik, hogy ez a forgatókönyv valószínűtlen feltételek együttesét igényel, és azt állítják, hogy a legkoherensebb magyarázat a vizsgált kőzetek valódi ősi eredete.
A geológia területén már léteztek hasonló korú cirkóniumkristályok, mint például az ausztráliai Jack Hillsben találtak, de ezek erodálódtak és nincsenek kapcsolatban az eredeti kőzettel. A Nuvvuagittuq övben viszont sértetlen struktúrák találhatók, amelyek teljes és értékes geológiai kontextust nyújtanak.
