„Jobb, ha gyorsan rájövünk, hogyan lehet drónokat gyártani nagy méretben” – mondta a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója. Elon Musk egy lapidáris mondattal tette le a kártyáit: „Jobb, ha gyorsan megtanuljuk, hogyan kell drónokat gyártani, vagy hűbéres államokká válunk.” Csak Kína gyárt drónokat. És egy bizonyos elektromos autógyártó cég kielégíthetné ezt az igényt.
A kemény valóság. „Az Egyesült Államok jelenleg nem képes saját drónokat gyártani” – mondta Musk a Tesla eredménybeszámolóján. Első pillantásra ez egy klasszikus üzletemberi túlzásnak tűnik. Amerikai katonai beszállítók, mint az AeroVironment (a Switchblade-600 gyártója) vagy a General Atomics (az MQ-9 Reaper fejlesztője) terveznek és gyártanak drónokat. Musk azonban nem ezeknek a pilóta nélküli járműveknek a tervezésére utal, hanem a nagy léptékű gyártásra és a beszállítói lánc függetlenségére.
Ebben a tekintetben Kína függősége elsöprő. Nem csak az Egyesült Államok részéről. Kína a kereskedelmi drónok világpiacának 70-80%-át ellenőrzi, amelyeket aktívan használnak az ukrajnai háborúban. A kritikus alkatrészek, mint az akkumulátorok, chipek, kamerák és motorok pedig többségükben Kínából származnak. „Kína egy nap alatt több drónt gyárt, mint az Egyesült Államok egy egész évben” – mondta Musk.
9 billió dolláros piac. Musk figyelmeztetése azonban nem csupán hazafias kitörés, hanem üzleti szempontból is értelmezhető. A Morgan Stanley jelentése szerint a drónok és az eVTOL-ok szektora 2050-re elérheti a 9 billió dolláros értéket. Ez túl nagy falat ahhoz, hogy a dél-afrikai vállalkozó ne akarna belőle egy szeletet.
A lépés különösen fontos lenne a Tesla jelenlegi helyzetében. A vállalat 71%-os nettó nyereségcsökkenést regisztrált 2025 első negyedévében, az európai értékesítés pedig egyetlen hónap alatt 52%-kal zuhant. A robotaxisok bevezetésének kezdeti lépései nem tűnnek elégségesnek a részvényesek meggyőzéséhez, és egy ilyen nagy piacra való tét bevállalása lehet a megoldás.
A darabok tökéletesen illeszkednek egymáshoz. A Tesla már fejlett robotikát fejleszt az Optimus humanoid robot és olyan autonóm rendszerekkel, mint a számítógépes látáson alapuló autonóm vezetés. A SpaceX, a testvérvállalat, páratlan űrhajózási ismereteivel teszi teljessé a kört.
Musk maga is utalt erre a lépésre a befektetőknek szóló felhívásában, amikor a Tesla jövőjéről beszélt: „A vállalat jövője alapvetően a nagyméretű önvezető autókra és a hatalmas számú autonóm humanoid robotra épül.” A drónok tökéletesen illeszkednek ebbe a „megfizethető mesterséges intelligenciával rendelkező robotok” víziójába.
A Pentagon kopogtat az ajtón. Kína geostratégiai függősége nem maradt észrevétlen Washingtonban. A Pentagon elindította a „Replicator” kezdeményezést, egy egymilliárd dolláros programot több ezer katonai drón bevetésére, amelynek első nyilvános beszerzésére az AeroVironment Switchblade-600-as modelljét választotta.
Ezzel párhuzamosan a Védelmi Minisztérium reformot indított a bürokrácia felszámolása és az „UAS-uralom” elérése érdekében 2027-ig. Az üzenet egyértelmű: az Egyesült Államok osztja Musk aggodalmát, és igyekszik gyorsított tempóban behoznia a lemaradást. Musk nyilatkozata a „vasallusállamokról” – mondjuk úgy – több fronton játszott lépés.
