Forradalom az őskorban: felfedezték, hogy már 300 000 évvel ezelőtt is terveztek útvonalakat a növények gyűjtéséhez faeszközökkel

A 300 000 éves 35 faeszköz megtalálása Kínában megkérdőjelezi az ázsiai paleolitikumról alkotott hagyományos képet, és egy fejlett, növényközpontú kultúrát tár fel. Kína délnyugati részén, egy ősi tó partján egy nemzetközi régészcsoport egy olyan faeszköz-gyűjteményt tárt fel, amely megváltoztathatja az ázsiai emberi evolúcióról alkotott ismereteinket. Ezek a leletek, amelyek oxigénmentes agyagos üledékrétegek alatt tökéletesen megmaradtak, nemcsak a legrégebbi faeszközök, amelyeket Kelet-Ázsiában valaha találtak, hanem egy kifinomult, tervszerű és a növényvilággal szorosan összekapcsolt életmód néma tanúi is.

A Science magazinban publikált, Bo Li, a Wollongong Egyetem régészének vezetésével végzett kutatás a Yunnan tartományban található Gantangqing lelőhelyre irányította a figyelmet. Ott, körülbelül 300 000 éve eltemetve, 35 faeszköz feküdt, amelyek olyan pontossággal készültek, hogy még a legszkeptikusabb kutatókat is meglepte. Ezek a leletek nem véletlen maradványok, hanem a környezethez alkalmazkodott technológiára és főként növényi alapú étrendre utalnak.

A leletet a Wollongong Egyetem hivatalos közleményében tette közzé, amely nemcsak a tárgyak korát emeli ki, hanem azt is, hogy milyen értékesek azok megértéséhez, hogy a hominidák hogyan éltek, gondolkodtak és táplálkoztak egy szubtrópusi környezetben, amely nagyon különbözik azoktól a hideg európai tájakról, ahol más hasonló eszközöket találtak.

Faipari technológia a kőkorszakban

Egy olyan világban, ahol a „kőkor” kifejezés durva és kezdetleges kőeszközökkel azonos, a gondosan megmunkált faeszközök léte sok fogalmat kényszerít átgondolni. Ezeket az eszközöket nem nagy állatok vadászatára tervezték, mint a németországi Schöningenben talált lándzsákat, hanem gyökerek ásására, gumók kitermelésére és növényi táplálékok gyűjtésére a talajból.

A szerszámok között nagy méretű ásókarók, valószínűleg gyökérvágásra használt hajlított kampók és finomabb munkákhoz használt kis éles szerszámok találhatók. Néhány darab kopásnyomokat, szándékos csiszolást és földmaradványokat mutat, ami megerősíti, hogy ezeket az eszközöket többször használták ehető növények gyűjtésére. A főként fenyőből és más keményfából készült faanyagot gondosan válogatták, ügyesen faragták és célszerűen használták.

De a legmeglepőbb nem csak a megőrződésük – ami faanyag esetében kivételes –, hanem a kontextusuk: ezeket a tárgyakat növényi maradványok, például fenyőmagok, mogyoró, kiwihez hasonló gyümölcsök és vízi rizómák kísérték. Ez arra utal, hogy a gantangqingi hominidek nem opportunisták voltak, hanem szervezett gyűjtögetők, akik képesek voltak azonosítani, tárolni és megtervezni a növényi élelmiszerek fogyasztását.

Ökológiai intelligencián alapuló életmód

A Fuxian-tó partján élő hominidek nem csak túléltek, hanem uralták is környezetüket. A gyökerek és gumók betakarításához nem csak erőre van szükség: tudni kell, mikor és hol nőnek, hogyan lehet megkülönböztetni az ehető fajokat, és milyen eszközöket kell használni azok károsodásmentes kinyeréséhez. Ez végső soron egyfajta ökológiai intelligencia.

A kutatók megállapították, hogy ezek a látogatások a tóhoz nem véletlenszerűek voltak, hanem megtervezettek. A hominidák előre elkészített, a feladatra alkalmas eszközökkel érkeztek, ami fejlett kognitív képességeket feltételez. Ez a felfedezés megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy Kelet-Ázsia első lakói technológiailag konzervatívabbak voltak, mint európai kortársaik.

A talált eszközök kifinomultsága még az Afrikában és Nyugat-Európában talált sok hasonló tárgyat is felülmúlja, ahol eddig a paleolitikum legkorábbi technológiai innovációinak feltételezték a megjelenését. Ez a felfedezés tehát arra utal, hogy az emberi fejlődés sokkal sokszínűbb és összetettebb volt, mint azt a hagyományos narratívák feltételezték.

Kik lehettek a lehetséges készítők?

Bár a szerszámokhoz közvetlenül kapcsolódó emberi maradványokat nem találtak, a kutatók úgy vélik, hogy azok készítői a denisovaiak lehettek, egy rejtélyes emberi ág, amely neandervölgyi emberekkel és modern emberekkel élt együtt. Jelenlétüket több kelet-ázsiai lelőhelyen dokumentálták, és ismert, hogy fejlett technológiai képességekkel rendelkeztek.

A denisovaiak lehettek a történelem első faipari szakértői, egy olyan technológia úttörői, amely természetéből adódóan ritkán hagy nyomot. Ezért is olyan jelentős ez a felfedezés: ablakot nyit egy elveszett részre az emberi tudásnak, ahol a romlandó anyagok kezelésének szakértelme ugyanolyan fontos volt, mint a kőfaragás.

Ráadásul a Gantangqinghez hasonló nedves, szubtrópusi éghajlati viszonyok között a növénygyűjtés valószínűleg nagyobb esélyt nyújtott a túlélésre, mint a vadászat. A faeszközök egy megújuló, hozzáférhető és tápláló erőforrásokon alapuló, a környezettel harmóniában élő önellátó gazdaságot tükröznek.

Új történelem Kelet-Ázsiában

Ez a lelet arra kényszerít, hogy újraírjuk Ázsia paleolitikumának történetét. Évtizedekig az archeológia a legellenállóbb leletek, a csontok és kövek dominálták. A Gantangqing-i leletek azonban rávilágítanak arra, hogy az emberiség múltjáról alkotott ismereteink sokrétűek, és hogy léteztek kifinomult kultúrák, amelyek fával dolgoztak, megtervezték tevékenységüket, és olyan technikákat sajátítottak el, amelyek nem mindig hagytak nyomot.TörténelemEgy 100 000 éves lelet megváltoztatja a történelmet: a neandervölgyi emberek és a sapiens nemcsak együtt éltek, hanem együttműködtek, és kultúrájukat és rituáléikat is megosztották egymással.Christian Pérez

Ez a fajta szerszámkészlet nemcsak elsőrendű régészeti lelet, hanem emlékeztető arra is, hogy történelmünk nagy része még mindig eltemetve fekszik, föld, sár és feledés rétegei alatt. Minden ilyen új felfedezés nemcsak új adatokat szolgáltat, hanem egy darabunkat is visszaadja nekünk.

Szofi Contu/ author of the article

Szofi vagyok, hasznos life hackeket és praktikus tippeket írok, amelyek segítenek a mindennapi életben egyszerűbbé tenni a dolgokat!

Szofi lifehack ⚡