Egy halász és az Almanza Halászati Egyesület néhány fiatal tagja egy méteres aligátort fogott egy víztározóban, miután értesítették a SEPRONA-t és a környezetvédelmi szolgálatokat, és összehangolták a műveletet.
Az Almansai-tó horgászklubja egy meglepő és egyben aggasztó esemény tanúja volt a héten. Július 9-én, szerdán két fiatal klubtag, Gabi és Pablo horgászni indult a víztározóhoz, amikor hirtelen valami teljesen váratlan dolgot láttak a vízben: egy kis krokodilt.
„Nem láttak semmit, csak egy kis krokodilt” – áll a klub Facebook-oldalán közzétett közleményében. A váratlan eseménytől megdöbbentve mindkét fiú videóra vette az állatot, és azonnal értesítette a vezetést. A fényképek ellenőrzése után a vállalat vezetése azonnal kapcsolatba lépett a polgárőrséggel, pontosabban a SEPRONA-val, amely egy környezetvédelmi szolgálatból és vezetőkből álló járőrrel érkezett a helyszínre, hogy megerősítse a történtek valódiságát.
Kajmán a Manchego vizében
Valóban, a víztározóban körülbelül egy méteres kajmán úszkált, egy hüllő, amely nemcsak a víztározó ökoszisztémájában, hanem az egész európai kontinensen teljesen idegen.
A prioritás egyértelmű volt: minél hamarabb ki kell húzni a vízből, mert ha elveszítik a nyomát, az komoly veszélyt jelenthet mind az állatokra, mind a környéken tartózkodó emberekre.
Csapdákat és csalikat helyeztek el, és a szervezet több tagja együttműködött a hatóságokkal, hogy megpróbálják befogni. Végül egyikük, Miguel, első sikertelen kísérlet után, hagyományos halászati módszerrel sikerült kihalászni a vízből. A fogás 20:30-kor történt, és a társaság közlése szerint „példásan bántak vele, igyekeztek a lehető legkevesebb sérülést okozni neki”.
Az állatot a természetvédelmi hatóságok vették gondozásba, és a polgárőrséghez szállították, ahol meg fogják állapítani a faját, és megfelelő környezetbe helyezik. Emellett nyomozás indult annak megállapítására, hogy ki hagyta ott az állatot.
Felelőtlen cselekedet, amely rossz véget is érhetett volna
A horgászklub határozottan elítéli a történteket: „Egy felelőtlen ember tartja háziállatként a krokodilt, és amikor megunja, mert gyakorlatilag lehetetlen otthon tartani, úgy dönt, hogy a sorsára hagyja”. Az állat szenvedésein túlmenően arra is emlékeztetnek, hogy ez egy ragadozó állat, amely két méter hosszúra is megnőhet, és hogy a víztározót „sok ember látogatja, hogy élvezze a környezetet, gyermekeivel, kutyáival stb.”
Szerencsére a felfedezés korai szakaszban történt, és gyorsan intézkedtek. Az ügy nem kapott további folytatást, de rávilágított az egzotikus fajok kibocsátásával járó kockázatokra és a polgári éberség fontosságára. A közvélemény nyilvánosan megköszönte az ökológiai ügynökök beavatkozását, valamint a fiatal halászok példás magatartását.
„Örömteli, hogy a társadalmunkban vannak olyan gyerekek, akik tisztelik és szeretik a természetet” – mondják. Nem feledkeznek meg Miguelről sem, a halászról, aki kifogta a halat: „Szakértelme kulcsszerepet játszott az incidens sikeres megoldásában”.
