A citrusfélék héja és húsa esszenciális rostokat tartalmaz, amelyek gátolják a glükóz felszívódását és csökkentik az oxidatív stressz hatását. Az European Journal of Nutrition folyóiratban megjelent klinikai tanulmány kimutatta, hogy a citromlé jelentősen csökkentheti az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést.
A kiegyensúlyozott étrend döntő fontosságú lehet a vércukorszint szabályozásában, ami alapvető fontosságú a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében. Ebben az összefüggésben a citrom nemcsak fűszerként, hanem a metabolikus egészség természetes szövetségeseként is egyre nagyobb szerepet kap.
Ez a citromféle, tápértékének és sokoldalúságának köszönhetően, pozitív hatással van a vércukorszint szabályozására, ezért szakértők és táplálkozási tanácsadók gyakran ajánlják azoknak, akik étrendjükkel szeretnék megőrizni egészségüket.
Miért segít a citrom a vércukorszint csökkentésében?
Az European Journal of Nutrition folyóiratban megjelent klinikai tanulmány kimutatta, hogy a citromlé jelentősen csökkentheti a vércukorszint emelkedését étkezés után, mivel lassítja a szénhidrátok emésztését és a glükóz felszívódását. A citrusfélék savasságának tulajdonított hatás 30%-kal csökkentette a glikémiás csúcsot, és több mint 35 perccel késleltette.Érdekelhet még:Hogyan lehet újrahasznosítani a műanyag palackokat a kertben
A citrom a gyümölcsök közül kiemelkedik rendkívül alacsony cukortartalmával, amely 100 grammonként mindössze 1 gramm. Ez a tulajdonság alkalmassá teszi azok számára, akiknek figyelniük kell a glükózanyagcseréjükre.
A vércukorszint szabályozásában betöltött fő hatása a oldható rostok, különösen a pektin jelenlétének köszönhető, amely a gyümölcs húsában és héjában található. Ez egy zselés réteget képez az emésztőrendszerben, ami lassítja a glükóz felszívódását és megakadályozza az étkezés utáni hirtelen cukorszint-emelkedést.
A citrom C-vitamint és flavonoid antioxidánsokat is tartalmaz, amelyek erősítik a sejtek védelmét és részt vesznek az inzulinérzékenységet javító folyamatokban. Ez az antioxidáns hatás kulcsfontosságú a glükóz anyagcseréjéért felelős szervek védelmében az oxidatív stressz okozta károsodásokkal szemben.
