Barion Pixel

Járni tanulás és a Szofi Első Lépés méret

Szofi Első Lépés méret és járni tanulás

Az előző bejegyzésünkben bemutattuk a Szofi Felfedező méretet, a legkisebb Szofi méretet, illetve ehhez kapcsolódóan a felállásról, kapaszkodva járásról, valamint a kúszásról és a mászásról írtunk részletesen. Ma a Szofi Első Lépés mérettel folytatjuk a sort, aminek kapcsán a babák járni tanulásával kapcsolatban osztunk meg fontos információkat.

Járni tanulás, anyai izgalmak…

A járni tanulás korszaka egy izgalmas időszak az Édesanyák életében. Izgalmas a szó legjobb és nem annyira jó értelmében is. Egyrészt nagyon büszkék vagyunk ügyes gyermekünkre, és alig várjuk, hogy maga tegye meg az első lépéseket, másrészt tele vagyunk aggodalmakkal is, hogy jajj, csak el ne essen, jajj, csak meg ne üsse magát, jajj, csak ne legyen baja, és még folytathatnánk a sort. Aggódásunk arra is kiterjedhet, hogy vajon nem kéne még tudnia járni? A szomszéd Pistike meg a Marinak a kislánya ennyi idősen már simán járt! Ilyen és ehhez hasonló gondolatok talán a legtöbb Anyuka fejében megfordulnak, ha hallják ezeket a mondatokat. Márpedig hallják, mert – ahogy már előző posztunkban is ejtettünk róla szót – vannak Anyukák, akik szeretnek dicsekedni, és az ő gyerekük természetesen mindent már hamarabb csinált és ügyesebben. Továbbra is csak arra tudok biztatni minden Anyukát, hogy ne törődjenek ezzel, és bízzanak a saját picinyükben, mert neki is megvan a maga fejlődési üteme, és tudja ő, hogy éppen mikor mit kell csinálnia. Azzal sem teszünk jót, ha sürgetjük ezt a fejlődést, arról nem is beszélve, hogy bizonyos fejlődési fázisok így kimaradhatnak, ami aztán jelentős problémákhoz vezethet a későbbiekben.


Mikor kell tudni járnia a gyermekemnek?

Ahogy más mozgásfejlődési fázisoknál, úgy a járás megtanulásánál is igen nagy az időbeli szórás, pont azért, mert tényleg minden kisbabának megvan a saját fejlődési üteme. A „nagykönyv” szerint 13 hónapos korban teszik meg a babák az első önálló lépésüket, de valószínűleg olyan babával is fogsz találkozni, amelyik már 10, sőt 9 hónaposan jár, és olyannal is, amelyik csak 18 hónaposan. Ha a járás teljesen szabályosan történik, akkor egyikkel sincs semmi baj. 

A járás elsajátításáig hosszú út vezet, és minden lépcsőfoknak jelentősége van, ezért megéri türelmesnek lennünk, és kivárni, míg mindennek eljön a maga ideje, hagyni, minden fázist szépen elsajátítson és jól begyakoroljon gyermekünk.

Aggodalomra az esetek döntő többségében semmi ok, ahogy Vida Ági is írja a Kismamablogjának idevágó cikkében: 3 éves korára minden gyermek ugyanazokat a mozgásokat tudja, így ha gyermekünk lassabban tanul meg járni, akkor is be fogja hozni a képzeletbeli lemaradást, és 3 évesen ugyanolyan kis száguldozó golyó lesz, mint vele egyidős társai. 🙂 Egyedül akkor szükséges szakemberhez fordulni, ha számunkra valami gyanút keltő, rendellenesnek ítéljük, vagy ha 18 hónapos korára sem tanul meg gyermekünk önállóan járni.


Hogyan tanulja meg a babám a járást?

 

Szofi Első Lépés és a járni tanulás

 

Ahogy említettem, a járás megtanulásához minden lépcsőfokra szükség van, a mozgásformák egymásra épülnek. A babák nagy része 8-10 hónapos korban tanul meg felállni, de azt veszem észre, hogy manapság nemcsak a világ gyorsult fel nagyon, hanem vele együtt gyermekeink mozgásfejlődése is, és nem ritkán találkozom olyan babával, aki már jóval 8 hónapos kora előtt feláll. Persze vannak nagyobb termetű vagy kicsit lustibb babák is, ők meg azok, akik még 10 hónaposan sem állnak fel, köszönik szépen, de ők ráérnek még erre. 🙂 Akármikor is történik meg a nagy esemény, hagyd, hogy minden menjen a maga útján. Gyermeked magától is rájön a felállás és a járás mikéntjére. Arról nem is beszélve, hogy a siettetés azzal is járhat, hogy túlerőltetjük a baba nem elég fejlett izmait, csontjait és lábait is.

A felállás folyamatában a baba először mászó vagy ülő helyzetből guggol vagy térdel fel, majd kapaszkodás nélkül feláll. Ne lepődjünk meg, ha gyermekünk esetében nem ezzel a folyamattal találkozunk. Mivel a civilizált társadalmakban kicsi terű, bútorokkal teli lakásokban élünk, ezért az a leggyakoribb, hogy gyermekünk valami bútor mellett kapaszkodva áll fel először. Amennyire engedik lehetőségeink, törekedjünk arra, hogy minél nagyobb teret hagyjunk neki, és minél kevesebb legyen a bútor, amibe kapaszkodhat. Amikor csak lehet, kerüljük a járókát és a kiságyat.

A kezdeti félszeg próbálkozásokat általában földre pottyanás követi. A felállásból ügyesen fenékre pottyanni csak később tanul meg gyermekünk, így eleinte esésekre kell számítanunk. Igaz, hogy az esetek túlnyomó többségében ezekből nincs baj, de azért tudjuk őt biztonságban. Előbb-utóbb megtanul ügyesen popsira esni a felállásból, majd egyre biztosabban kapaszkodik fel a bútorok mellett, és egyre több mindenre lesz képes: csak az egyik kezével kapaszkodik a bútorba, a másikkal megpróbál valamit elérni, vagy játszik valamivel. Aztán ha egy kicsit távolabb, de nem nagyon messze észrevesz valamit, amit szeretne megkaparintani, akkor megteszi az első ingatag lépéseket oldalazva, a bútorba csimpaszkodva, hogy elérje célját. És így fejlődik az egyensúlyérzéke, az izmai napról napra. Közben hagyjuk, hogy továbbra is sokat másszon. Ha belénk kapaszkodva áll fel, akkor vagy ültessük vissza, vagy tegyük mászó pozícióba. 

A bútorok mellett oldalazó mozgást egy idő után felváltja a kapaszkodva előre lépés. A következő lépcsőfok, amikor már valamit maga előtt tolva is képes lépéseket tenni – ez nagyjából egy éves kor környékén történik meg. A járás előtti utolsó momentum , amikor megtanul segítség nélkül felállni, és ebben a pozícióban megmaradni egy ideig, anélkül, hogy elesne. Ekkor már igen kifinomult az egyensúlyérzéke, nem csoda hát, ha ezt követően 2-3 héten belül el is indul, és megteszi a várva várt első lépéseket önállóan. Először nagy valószínűség szerint az egyik kapaszkodótól a másikig fog eljutni, és mindössze pár lépés lesz. Ezt a mozdulatsort gyakorolja majd egy darabig, vérmérséklettől függően hosszabb- rövidebb ideig, majd ha már ebben profivá válik, akkor kapaszkodó nélkül is képes lesz egyedül menni. Erre a pontra a babák általában 13-16 hónapos kor között jutnak el, de – ahogy eddig is hangsúlyoztam – igen nagy lehet a szórás, ezért ne sürgessük és ne is aggódjuk túl a dolgot. Ha gyermekünk már elmúlt 16, de inkább 18 hónapos, és még nem képes az önálló járásra, akkor viszont konzultáljunk egy szakemberrel, mert lehet, hogy fejlesztésre van szüksége.


Hogyan segíthetem őt járni tanulni?

Néhány apró trükkel, módszerrel segíthetjük gyermekünket a járástanulásban. Legyünk elővigyázatosak, mert a nem megfelelő módszerek többet ártanak, mint használnak; ezekkel akár hátráltathatjuk is a folyamatot. Íme, néhány gyakorlat, játék, amelyek hasznosak lehetnek ebben az időszakban.

Hintázás

 

Szofi Első Lépés - hintázás

 

Amikor már tud ülni gyermekünk, akkor jó ha sokat hintáztatjuk, mert ez a mozgás jelentősen hozzájárul az egyensúlyérzéke fejlődéséhez. Egyébként, azon túl, hogy ez hasznos a fejlődés szempontjából, a babák ezt nagyon szeretik is, legalább is nálunk új fogalom jött elő a hintázás kapcsán, ez pedig a hintahiszti. Ez akkor jelentkezik, mikor kiveszem a 9 hónapos Zsófit a hintából. Hiába viszem másik helyiségbe, van már emlékezete, és tudja, hogy hol volt a hinta, így visszaspurizik oda, és addig hisztizik, levegővételről teljesen megfeledkezve, amíg újra be nem teszem a hintába. Nekünk Adamo hintánk van, de biztos, hogy más hinták is nagyon jók, ha már tud ülni a babánk.

Tér, tér, tér

Ez nem is gyakorlat, nem is játék, csak egy fontos dolog, amivel segíthetünk gyermekünknek a fejlődésben. Amikor már kúszik és/vagy mászik, akkor hagyjunk neki minél nagyobb teret, amit bejárhat. Szórjuk szét a játékait vagy érdekes tárgyakat (nem nehéz, nekik minden érdekes 🙂 ) minél nagyobb területen, ami motiválja őket a sok-sok helyváltoztatásra. A sok mozgásban erősödnek a járáshoz oly fontos hát- és lábizmok.

Bátorítás

Térdelj le egy stabil bútorral, például a kanapéval szemben, majd ültesd gyermekedet az öledbe úgy, hogy ő is a bútor felé nézzen. Emelkedj fel lassan, hogy érezze a saját súlyát, majd ahogy felálltok, hátulról segíts neki megtartani magát. A kezét fogva biztasd, hogy támaszkodjon a bútorra. Végül visszafelé is csináljátok meg a mozdulatsort, üljetek le újra együtt.

Egy másik szokványos módszer, ha vele szemben leülsz, és a kezeddel hívogatod Magadhoz. Biztosan Te is elég vonzó vagy neki, de a hatást még fokozhatod a kedvenc játékával is. 🙂 A kedvenc játékot, csörgőt vagy színes tárgyat helyezheted kicsit magasabbra is, hogy fel kelljen állnia érte.

Mezítláb járás

Ennek előnyeiről már egy korábbi posztunkban is írtunk, amelyben az egészséges babacipő témakörét taglaltuk. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a gyermekláb fejlődése szempontjából mennyire fontos a mezítláb járás. Azonban az sem mindegy, ez milyen felületen történik. Nyáron jó, ha a gyermekünk sokat van mezítláb kint a fűben vagy a homokban, azonban bent a kemény padlón nem tesz jót az apró csontocskáknak és porcoknak, ha nagyon kiterülnek, ha nagyon kiterül a lábacska. Ezért (is) vannak a Szofi babacipők, amelyekben – puha talpuk miatt – olyan, mintha mezítláb lennének a csöppségek, mégis a három rétegű talp tompítja a lábban található, apró és érzékeny csontocskák és porcok terhelését. Mindeközben a lábfej, a boka körüli izomzat ugyanúgy tud fejlődni puhatalpú cipőben, mintha mezítláb lenne.


A sétáltatásról

Próbáljunk meg ellenállni a kísértésnek, és ne sétáltassuk gyermekünket. Ha felemeljük a kezét, akkor nem tud mivel egyensúlyozni, valójában nem is ő sétál, hanem a szülő sétáltatja. Ez sokszor a túl sok lábujjhegyen állás irányába is tereli, ami pedig nem előnyös a stabil megállás és járás szempontjából. Ha a háta mögött állunk, megyünk, akkor álbiztonságot adunk csak neki. Ha megbillen, akkor hátrafelé esik majd, mert arra számít, hogy ott majd úgyis elkapják. Ha pedig ezt megszokja, de mi éppen nem vagyunk a háta mögött, akkor hátraesik, ráadásul úgy, hogy nem tudja kitámasztani a kezét, így nem tudja megvédeni magát, a fejét és az idegrendszerét. 

Ha mindenképpen szeretnénk vezetgetni, akkor inkább oldalról tegyük, csak az egyik kezét fogva, és lehetőleg minél lejjebb tartott kezekkel. 


Mire kell még figyelnem?

Onnantól kezdve, hogy csöppségeink megindulnak, nem ismernek akadályt, minden érdekli őket, és már nincsenek is korlátozva a mozgásukban, élvezik, hogy szinte bárhová el tudnak jutni, és képesek elérni a sok-sok, korábban hozzáférhetetlen és rendkívül izgalmas tárgyat. Na, ilyenkor kell bababaráttá alakítanunk a lakást! Mióta Zsófi nekiindult, először csak kúszva, aztán mászva, majd fel is állt, azt vettem észre, hogy mást sem mondok neki, mint hogy ezt nem szabad, azt nem szabad… Már rosszul érzem magam attól, hogy ennyi mindent meg kell neki tiltani, de hát, mit tehet a kedves Anyuka, ha egyszer minden olyan veszélyes?!

Mi éppen most tartunk ennél a fázisnál, hogy a veszélyforrásokat, amennyire lehet, meg kell szüntetnünk, úgy mint:

Az éles sarkokat, elsősorban az asztalok sarkait, sarokvédővel szükséges ellátni.

A vezetékeket, például lámpák, laptopok, stb., jó, ha eltüntetjük szem elöl. Zsófi például, ha meglát egy vezetéket, akkor befókuszál, és irány mindenen keresztül a hőn áhított madzagig. Persze, az a legjobb, ha a végét a szájába is tudja venni… Szóval, ha tudjuk, rejtsük el vagy helyezzük magasra a vezetékeket, ahol nem érik el.

A bútorok, amelyeknél fogva fel tud kapaszkodni gyermekünk, legyenek stabilak. Mi vettünk egy tanulóasztalt (a márkát nem írom le…), de nem is értem, hogy lehet ilyet gyártani, olyan gyengék a lábai, és instabil az egész. Szegény Zsófi már el is billent vele, úgyhogy kiszereltük a lábait, és most csak a tetejét használja. Egyébként ő először a rezgő pihenőszékébe kapaszkodva állt fel, majd’ a frász tört rám… Szerencsére van egy stabilizáló lába, úgyhogy azt is kifixáltuk. Szóval, mindent gondolj végig, hogy hol tud felállni, és hogy az elég stabil-e neki.

Semmi olyan tárgyat ne hagyj elöl elérhető magasságban, amit nem szeretnél, hogy megkaparintson gyermeked. Murphy törvénye, hogy biztosan az kell neki, amivel nem szabad játszania… popsikrém, távirányító (nálunk szabad, csak előtte kivesszük belőle az elemeket 🙂 ), mobiltelefon és így tovább, a sor szinte végtelen… 🙂

Érdemes kitámasztani az ajtókat, mert előbb-utóbb az is nagyon izgi lesz, hogy ezek mozognak, és persze ilyenkor nagy az esély rá, hogy a kis ujját odacsípi az ajtóval a kis szemünk fénye.

Nálunk nincsenek lépcsők, de sokan többszintes lakásban, házban laknak. Az ilyen helyeken érdemes az lépcsőkhöz kaput szerelni, hogy véletlenül se tudjanak rajta leesni a kisgyerekek.

Műszaki érdeklődésű gyermekeink nagy figyelemmel fordulnak a konnektorok felé, így az alacsonyabban lévőkre mindenképpen helyezzünk konnektorvédőt. 

A szöszök… Szerintem nálunk nem is kell többé takarítani, mert Zsófi ragyogóan végigmegy az egész lakáson, és apró kis kezeivel garantáltan összeszedi az összes apró szöszmöszt. A gond csak az, hogy meg is akarja kóstolni mindegyiket. Legyünk körültekintőek, és minden apró szöszt és hasonló szennyeződést szedjünk össze, mielőtt a gyermekünk teszi meg ezt.

Már a fiókokkal is ismerkedünk, mert azokat ki is lehet ám húzni, és azokban annyi, de annyi izgi dolog van… Ez ellen pedig a biztonsági gyermekzárakkal védekezhetünk.

A csúszós, hideg padlóval szemben pedig ragyogóan védekezhetünk a Szofi Első Lépés cipővel. 🙂

Biztosan nem tudunk minden veszélyforrást 100%-ig kiküszöbölni, ezért mindig nagyon figyeljünk gyermekünkre ebben a felfedező időszakban. Talán nem is baj, ha így van, mert a gyermekünk megismerkedik sok, számára oly izgalmas tárggyal, azok működésével. Azzal pedig jobb, ha megbarátkozunk, hogy kék-zöld foltokat fogunk rajta találni itt-ott, és bizony akad majd sírás is bőven a fejlődés és tapasztalás ezen fázisában. Ezekkel nincs is gond, fogadjuk el, hogy hozzátartoznak a mindennapokhoz, a tanulási folyamat részei. Vigasztaljon minket az a tudat, hogy napról napra ügyesebbek és eszesebbek – bár egyáltalán nem biztos, hogy ez a továbbiakban kevesebb foltot és egyéb sérülést jelent… 🙂


Szofi Első Lépés, a babák járástanulásának mérete

Amikor a babák többsége a járni tanulás szakaszába lép, akkor jellemzően a Szofi Első Lépés méret jó a lábára. A puhatalpú cipőink kialakítása segíti a járástanulás folyamatát, egészséges mederben tartva azt, közben biztonságot és kényelmet nyújtva. Természetesen mivel a járni tanulás különböző életkorokban következik be a babáknál és lábuk növekedésének üteme is igen különböző lehet, ezért lehet, hogy a Te babádnak nem a Szofi Első Lépés méretünk lesz jó a járástanulás időszakában, hanem neki a Szofi Felfedező vagy a Szofi Totyogó kell majd. Természetesen az egy-másfél éves javasolt kor is csupán ajánlás. Ezért azt javasoljuk, hogy minden esetben mérd le gyermeked lábát, mielőtt cipőt vásárolsz neki, és a talphossza alapján válaszd ki a megfelelő méretet.

A Szofi Első Lépés méretet akkor válaszd gyermekednek, ha a talphossza kevesebb, mint 11,9 cm. Ha már nagyon közel áll a felső határhoz, a 11,9-12,4 cm-hez, akkor megfontolandó, hogy esetleg a Szofi Totyogó méretet válaszd a Szofi Első Lépés helyett. Cipőinkhez a zokni vagy harisnya viselése ajánlott, ezért, illetve a láb mozgásához és növekedéséhez szükséges hely miatt legalább 0,6-0,8 cm-t számoljunk rá a talphosszra, és az alapján válasszuk kis a megfelelő belső talphosszú cipőcskét. Mérettáblázatunkat megtalálod a Termékeink aloldalon, de az egyes termékoldalakon is, például a terméktervező program alatt.

Miért ajánljuk a Szofi Első Lépés cipőt gyermekednek?

 A Szofi Első Lépés cipő a mezítláb járás kiváló alternatívája, ami azt jelenti, hogy viselése segíti a láb egészséges fejlődését a járástanulás időszakában. Többek között lehetőséget nyújt a talp izomzatának fejlődésére, és lehetővé teszi a lábujjhegyen állást, ami a lábszár hátsó izmait erősíti.

 A puha talpaknak köszönhetően gyermekeink tökéletesen érzik a talajt, annak egyenetlenségeit, ami biztonságot ad nekik ebben a fontos mozgásfejlődési fázisban. 

 A Szofi Első Lépés gumipántja gondoskodik róla hogy a cipőcskék ne essenek le gyermekeink lábáról, így a leeső vagy félig lifegő zoknik nem zavarják őket szárnypróbálgatásaik közben.

 A Szofi Első Lépés három rétegű talpa elég vastag ahhoz, megóvja az apró talpakat a rá leselkedő veszélyektől, hogy ne fázzon benne gyermekeink lába, akár a hideg kövön sem, vagy ne sértse fel érzékeny talpukat például egy éles tárgy (a földön elszórt játékok élesebb sarkai, stb.).

 A puha, rugalmas talp biztosítja a baba kényelmét minden helyzetben. 

 Ha hajlamos a baba lába az izzadásra – márpedig a legtöbb babáé hajlamos -, akkor megvan a megoldás: a Szofi babacipő jól szellőző, bőr alapanyaga csökkenti, illetve megakadályozza az izzadást.

[button text=”Szofi Első Lépés cipőt vásárolok gyermekemnek” url=”https://szofibabacipo.hu/shop” background_color=”#f4136d” text_color=”#ffffff” style=”lt_flat” size=”default” icon=”fa-cart-plus” open_new_window=”true” rounded=”true”]

Mi a Szofi Első Lépés cipő viselésének mértéke?

A gyermek saját járástechnikájának kialakulása tájékán, ami hozzávetőleg 15 hónapos kor környékén történik meg, a szakmai ajánlások szerint 50%-ban ajánlott puhatalpú cipőt viselni és 50%-ban kemény talpút, például bent puhatalpút, kint kemény talpút. Ez utóbbiból olyat, aminek a talpa rugalmas, hajlékony, széles orr-része van, és a sarkánál erős a kéregrész, aminek köszönhetően jól tartja a bokát. Érdemes a választás előtt kikérni szakember (gyerekorvos, gyógytornász, ortopéd orvos) tanácsát, különösen akkor, ha laza ízületű a gyermekünk. Figyelem! Ha gyermekünknek egyáltalán nincs lábboltozata, vagy izomtónus-problémája van, vagy a lába túlságosan befelé dől, akkor a járástanulás időszakában, az idő nagy részében ajánlott a kemény talpú, ám hajlékony cipő viselése. A laza ízületű babák is viselhetnek puhatalpú cipőt, de ebben az időszakban célszerű, ha a nap nagyobbik részében kemény talpú cipőt hordanak. Az egészséges lábú babák lábán akár egész nap is lehet puhatalpú cipő a járástanulás időszakában is.


Segítségre van szükséged?

Ha a méret kiválasztásában segítségre van szükséged, keress minket bátran, szívesen segítünk, hogy gyermekednek kiváló minőségű, kényelmes és biztonságos benti cipője lehessen.


Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni Kóta-Tóth Tímeának, aki gyógypedagógus, korai fejlesztő, hordozási tanácsadó és a szombathelyi Kincses-Lak Segítő Központ munkatársa, hogy észrevételeivel, tanácsaival segítette, hogy a lehető legszínvonalasabb anyag jusson el a blog olvasóihoz.

A Kincses-Lak Segítő Központban Timi és három munkatársa foglalkozik fejlesztéssel, születéstől az iskolás korig. Ebbe beletartozik a mozgásfejlődés, figyelem, beszéd, magatartás, tanulással kapcsolatos nehézségek, egyéni és csoportos foglalkozások keretében. A Kincses-Lak mellett a Mozgat-Lak pedig az egészséges fejlődésű, 0-3 éves gyermekeknek tart mozgásos foglalkozásokat.