Kína évtizedek óta élen jár a világot megváltoztató tudományos fejlesztések terén. Az ázsiai ország tudósai időről időre új, a jövőből származónak tűnő, de már valóságos projektekkel lepnek meg minket. Ezúttal a világ legkönnyebb agykontrollere került sorra, amelyet „cyborg méheken” fognak alkalmazni.
A felfedezést a Pekingi Műszaki Intézet kutatócsoportja tette, Zhao Jieliang professzor vezetésével. A készüléknek köszönhetően, amely az eredmények szerint 10-ből 9 esetben működik,a szakértők utasításokat küldhetnek a rovaroknak, hogy irányítsák tevékenységüket.
Részletek
A South China Morning Post szerint a kínai tudósok sikeresen megépítették a világ legkisebb agykontrollert, amely mindössze 74 milligrammot nyom. A készüléket a méhek mellkasára helyezik, és három tűvel átlyukasztják az agyukat, amelyeken keresztül konkrét parancsokat lehet továbbítani.
Ez elektronikus impulzusokkal generált illúziók révén történik, amelyek megváltoztatják a rovarok repülését, és egy meghatározott irányba repítik őket. Zhao Jieliang professzor elmondta, hogy a valódi rovarokból létrehozott robotok ugyanolyan mozgékonyak és ugyanolyan jól álcázhatók, de a méheken alkalmazott agyi vezérlő „nagyobb titkosságot és nagyobb működési ellenállást” biztosít. Ezenkívül kamerákkal és mikrofonokkal is felszerelhető.
A cél az, hogy a „cyborg méheket” katonai küldetésekben vagy mentési helyzetekben, például földrengéses túlélők keresésében használják. Zhao Jieliang maga magyarázza, hogy „felbecsülhetetlen értékűek a titkos felderítésben olyan helyzetekben, mint a városi harcok, a terrorizmus elleni küzdelem és a kábítószer-kereskedelem megakadályozása, valamint a katasztrófahelyzetekben végzett kritikus mentési műveletekben”.
Ezzel párhuzamosan tudósok világszerte hasonló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak bogarak és csótányok számára. Másrészt Kína egy hónappal ezelőtt bemutatta a szúnyog méretű drónjait, amelyek a „cyborg méhekkel” együtt fordulópontot jelenthetnek a katonai stratégiában.
Figyelembe veendő
A tanulmányban a Pekingi Műszaki Intézet tagjai elismerik, hogy a technológia még tesztelési fázisban van, és már néhány hibát is észleltek. Például az agyi vezérlőnek kábeles áramellátásra van szüksége, és a méhek ugyan követik az irányutasításokat, de nem reagálnak a lábukra küldött ingerekre.
„A jövőbeli kutatásokban az rovarok viselkedésének vezérlésének pontosságát és ismételhetőségét a stimulációs jelek és a vezérlési technikák optimalizálásával fogjuk javítani” – állapítja meg Zhao csapata tanulmánya.
