A biomineralizáló fák bevonása az újraerdősítési és agroerdészeti projektekbe hatékony eszközzé válhat a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem stratégiáiban.
- Az afrikai fügefa CO₂-t alakít kővé (kalcium-karbonáttá).
- A folyamat oxalát-karbonát néven ismert.
- Szervetlen szén megkötése → stabilabb és tartósabb.
- Javítja a talaj minőségét → magasabb pH-érték és könnyebben hozzáférhető tápanyagok.
- Ficus wakefieldii = a leghatékonyabb faj.
- Lehetőségek a fenntartható agrár-erdőgazdálkodás számára.
- Úttörő kutatás gyümölcsfákon.
Az afrikai fügefák a légköri CO₂-t kővé alakítják
Egy nemzetközi tudóscsoport felfedezte, hogy bizonyos afrikai fügefafajok képesek a szén-dioxidot (CO₂) kalcium-karbonát (CaCO₃) formájában tárolni, egy folyamat során, amely szó szerint kővé alakítja ezeket a fákat. Ezt a jelenséget nemrég mutatták be a geokémiára szakosodott Goldschmidt konferencián Prágában.
Hogyan működik ez a folyamat?
Ez a folyamat oxalát-karbonát útjaként ismert. Három lépésben zajlik:
- A fa fotoszintézis útján CO₂-t vesz fel.
- Ennek egy része kalcium-oxalát kristályokká alakul.
- A talajban élő mikroorganizmusok lebontják ezeket a kristályokat, és kalcium-karbonáttá alakítják, amely ugyanaz az ásványi anyag, mint a kréta és a mészkő.
Fontos, hogy a kalcium-karbonátban tárolt szervetlen szén sokkal stabilabb, mint a szerves szén, és évszázadokig a talajban marad.
Ökológiai és mezőgazdasági előnyök
Ennek a természetes mechanizmusnak számos előnye van:
- Hosszú távú szén-dioxid-megkötés, ami segít enyhíteni a klímaváltozást.
- A talaj pH-értékének emelkedése, ami javítja a termékenységét.
- Alapvető tápanyagok felszabadulása, ami elősegíti más növények növekedését.
- Élelmiszer-termelés, mivel a fügefák ehető gyümölcsöt is teremnek.
A Ficus wakefieldii esete
A kenyai Samburu megyében vizsgált három fügefaj közül a Ficus wakefieldii bizonyult a leghatékonyabbnak a CO₂ kalcium-karbonátként történő megkötésében. A kutatók karbonátlerakódásokat találtak mind a kéregben, mind a fa belsejében, ami a korábban feltételezettnél mélyebb szén-dioxid-felvételre utal.
Folyamatban lévő kutatás
A kenyai, amerikai, svájci és osztrák intézményekből álló tudományos csapat kiterjeszti a tanulmányt a következő célokkal:
- A teljes CO₂-tároló kapacitás számszerűsítése.
- A vízigény és a gyümölcstermés mérése.
- Ezeknek a fajoknak a felhasználásának vizsgálata fenntartható agrár-erdészeti rendszerekben.
Eddig a legtöbb tanulmány, amely ezzel a módszerrel foglalkozott, nem ehető fákra összpontosított. Az a tény, hogy egy gyümölcsfaj rendelkezik ezzel a képességgel, új lehetőségeket nyit a regeneratív mezőgazdaság előtt. Az oxalát-karbonát módszer kettős megoldást jelent: megköti a légköri szén-dioxidot és élelmiszert termel. Ha ezt a tulajdonságot több fajban azonosítják és kihasználják, különösen trópusi és száraz éghajlaton, akkor:
- jelentősen csökkenthető a nettó CO₂-kibocsátás.
- regenerálhatók a degradált talajok a sivatagosodás által érintett területeken.
- beépíthetők a gyümölcsfák az éghajlati rendszerbe, anélkül, hogy a termelékenység csökkenne.
Ez a felfedezés egy újfajta fát hoz a köztudatba, amely nemcsak megköti a szén-dioxidot, hanem kővé is alakítja. Szó szerint.
