Paleontológusok a La Victoria település központja közelében, Villavieja-ban találták meg a Mourasuchus atopus legteljesebb koponyáját, egy őskori, lapos és széles arcú aligátorét, amely több mint 13 millió évvel ezelőtt élt ebben a régióban. A körülbelül 85 centiméter hosszú koponya egy példányhoz tartozik, amely akár hat méter hosszúságú is lehetett. Különleges alakja arra utal, hogy nem volt ragadozó, mint a mai kajmánok, hanem szűrőevő, amely apró halakkal és rákokkal táplálkozott.
A La Tatacoa Múzeum kutatói csapata fedezte fel a Mourasuchus atopus eddigi legteljesebb koponyáját. Ez az őskori hüllő, amelyet „kacsaarcú kajmánnak” neveznek, több mint 13 millió évvel ezelőtt élt a mai La Tatacoa-sivatag területén. A leletet idén márciusban találták a La Victoria település közelében, Villavieja városában, és több mint egy évszázados geológiai és paleontológiai kutatások során ez a régióban példátlan felfedezésnek számít.
A Mourasuchus atopus az egyik legfurcsább kajmánfaj, amelyet a fosszilis leletek között találtak. Széles, lapos, kacsa csőrre emlékeztető koponyája egyedülálló táplálkozási stratégiára utal: szűrőevő volt. A mai kajmánokkal ellentétben ez a hat méter hosszú óriási hüllő nem vadászott nagy zsákmányokra; vékony, törékeny állkapcája nem erőre volt tervezve, hanem a La Tatacoa egykori nedves, dzsungelszerű ökoszisztémájában bőségesen előforduló apró halak, rákfélék és más vízi élőlények elfogására.
A talált koponya körülbelül 85 centiméter hosszú, és ez a legteljesebb lelet, amelyet e fajból 1964-es leírása óta találtak. Évtizedekig csak elszigetelt állkapocs- és koponyadarabokat találtak. „102 évnyi kutatás után La Tatacoában még soha nem találtak ilyen teljes koponyát” – hangsúlyozta Rubén Darío Vanegas, a leletet felfedező paleontológusok egyike, Marleny González mellett, akik mindketten a La Tatacoa Múzeumban dolgoznak.
A fosszília tudományos jelentősége meghaladja megőrzött állapotát. „Ez a koponya sokkal jobban meg fogja érteni ennek a különleges aligátornak a biológiáját és ökológiáját. Eddig a jól megőrzött fosszilis anyagok hiánya miatt nagy része csak elmélet volt” – magyarázta Vanegas.
Jelenleg a fosszíliát gondosan előkészítik a Valerie Anders Paleontológiai Kutató Laboratóriumban, La Victoria városában. A folyamat befejezése után a leletet a „Territorio Fósil, Historia Viva” (Fosszilis terület, élő történelem) című kiállításon mutatják be a nagyközönségnek, amelynek célja, hogy közelebb hozza a közösséghez Huila őskori gazdagságát.
A régió legteljesebb Mourasuchus atopus koponyáját Marleny González és Rubén Darío Vanegas paleontológusok találták a La Tatacoa Múzeumban.
Illusztráció a Mourasuchus atopus, egy lapos arcú őskori aligátor kinézetéről, amely a Villavieja (Huila) térségében élt.
A megtalált koponya körülbelül 85 centiméter hosszú, ami a régióban talált legteljesebb reptil fosszíliák közé sorolja.
A koponyán megmaradtak azok a kis lyukak, ahol két alsó fog és az orrüreg kiállt, amelyek kulcsfontosságúak a Mourasuchus atopus megjelenésének megértéséhez.
