Új tanulmány szerint a fakitermelésből és fűrésztelepekről származó faanyag-hulladékok talajba temetése hatalmas mennyiségű CO2-t vonhat ki a levegőből, ami elegendő ahhoz, hogy a bolygó hőmérsékletét 0,4 °C-kal csökkentsék.

A Cornell Egyetem kutatói egy egyszerű és fenntartható technikát javasolnak a szén-dioxid-megkötésre: a fahulladék (ágak, fakitermelésből származó maradványok, kidobott bútorok) eltemetését kezelt erdőkben.

  • Olcsó módszer a szén-dioxid-megkötésre: fahulladék eltemetése.
  • Akár 0,42 °C-kal csökkentheti a globális felmelegedést.
  • Akár 937 gigatonna CO₂ is megköthető 76 év alatt.
  • Különösen jól működik gazdálkodott erdőkben és fűrésztelepeken.
  • Megakadályozza a hulladékok bomlásából vagy égetéséből származó kibocsátást.
  • A fa 2 méter mélyre eltemetve évszázadokig megmarad.
  • Segít csökkenteni az erdőtüzek kockázatát is.
  • A talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának vizsgálata szükséges.

 

 

 

Olcsó szén-dioxid-megkötés: faipari hulladékok eltemetése kezelt erdőkben

A légkörben található szén-dioxid (CO₂) koncentrációjának csökkentése kulcsfontosságú a klímaváltozás mérséklésében. A Cornell Egyetem kutatói egy gazdaságos, fenntartható és technikailag egyszerű megoldást javasolnak: a kezelt erdőkből származó faipari hulladékok eltemetését.

Miért fa?

A főként faanyag-termelésre használt erdőgazdálkodási területeken nagy mennyiségű fa hulladék keletkezik. Ezt az anyagot általában elégetik vagy hagyják lebomlani, ami során szén-dioxid kerül a légkörbe.

Ha azonban legalább 2 méter mélyre temetik el, ezek a hulladékok évszázadokig vagy évezredekig megmaradnak a talajban, megakadályozva a CO₂-kibocsátást.

A talaj természetes szigetelőként működik, csökkentve az oxigén jelenlétét és jelentősen lassítva a bomlási folyamatot. Így a szén biztonságosan megmarad a talajban.

A fahulladék eltemetése nem jelenti a légköri CO₂ „közvetlen felszívódását”, mint ahogyan azt egy növekvő növény vagy a közvetlen megkötési technológia tenné. Ez a módszer megakadályozza, hogy a fában már megkötött szén visszakerüljön a légkörbe.

A fák növekedése során fotoszintézis útján CO₂-t vesznek fel a levegőből. Ez a szén a szövetekben tárolódik. Ha kivágunk egy fát, és hagyjuk, hogy a maradványai bomoljanak vagy égjenek el, a CO₂ visszakerül a levegőbe. A hulladékok eltemetése tehát megszakítja ezt a természetes visszatérési ciklust, megakadályozva a jövőbeli kibocsátást. Ez egy „passzív”, nem aktív megkötési módszer.

66666666666666666

Becsült éghajlati hatások

A Nature Geoscience folyóiratban közzétett tanulmány szerint, ha ezt a technikát globálisan alkalmazzák a következő 76 évben, akkor 770 és 937 gigatonna CO₂ kerülhet eltávolításra, ami akár 0,42 °C-os globális hőmérséklet-csökkenést jelentene.

Konkrét példaként, ha az Egyesült Államok az erdőiben keletkező fa hulladék 66%-át eltemetné, 2050-re elérné a szén-dioxid-semlegességet.

 

Reális-e a fa nagy léptékű eltemetése?еревьев?

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés ezzel a javaslattal kapcsolatban annak gyakorlati és energetikai megvalósíthatósága. A fahulladék 2 méter mélyre történő eltemetése nem végezhető kézi eszközökkel: nehéz gépek, fosszilis tüzelőanyagok, munkaerő és speciális logisztika szükséges hozzá.

Ez nem egy költségmentes megoldás. A tanulmány azonban a nettó szén-dioxid-hatékonyság elvén alapul, vagyis azt értékeli, hogy a megkötött CO₂ mennyisége nagyobb-e, mint a folyamat során keletkező kibocsátás. A kutatók becslései szerint még a szállításhoz és az ásáshoz szükséges erőforrásokat is figyelembe véve a költség-haszon arány továbbra is pozitív jól kezelt környezetben, különösen akkor, ha:

  • már meglévő erdészeti infrastruktúrát használnak.
  • Az ásatásokat koncentrált és tervezett módon végzik (például éves kampányok keretében).
  • Nagy mennyiségű hulladékot egy helyen temetnek el, így optimalizálva az erőforrásokat.
  • A gépek meghajtásához megújuló energiát használnak.

Ezenkívül nem javasolják a megoldás válogatás nélküli alkalmazását az egész bolygón, hanem olyan területeken, ahol nagy mennyiségű hulladék áll rendelkezésre és a logisztikai feltételek kedvezőek.

Nem lenne jobb, ha nem vágnánk ki az erdőket?

Ez a stratégia nem jelenti azt, hogy több fát kell kivágni. Éppen ellenkezőleg, a már kezelt erdőkben keletkező hulladékokra épül.

A kezelt erdők nem azonosak a válogatás nélküli erdőirtással. Ezek olyan területek, ahol a fakitermelés tervezett, erdőültetvények rotációjával, újraerdősítéssel és ökológiai monitoringgal. Ezek a tevékenységek máris nagy mennyiségű fahulladékot termelnek: ágak, hibás fatörzsek, kéreg és gyökerek, amelyek kereskedelmi célra nem használhatók.

Ezeket a maradványokat általában elégetik vagy hagyják lebomlani, ami CO₂-kibocsátással jár. A földbe temetésükkel viszont elkerülhetők ezek a kibocsátások, és nem kell további fákat kivágni.

További előnyök:

  • Ez a módszer nem versenyez az őshonos vagy őserdők megőrzésével, ahol nem folyik kitermelés.
  • Alkalmazható már beavatkozott területeken, például fűrésztelepeken, erdei utakon vagy leromlott talajon.
  • Kiegészíti az újraerdősítést: a hulladékokból történő szén-dioxid-megkötés nem zárja ki további fák ültetését.

A kulcs a már kivágott faanyag jobb kezelésében rejlik, nem pedig abban, hogy többet vágjunk ki. Ha ezt jól csináljuk, akkor ez egy fenntarthatóbb és éghajlatilag felelősségteljesebb erdőgazdálkodási stratégia részévé válhat.

Alkalmazások az erdőn túl

Bár a legnagyobb potenciál az erdőkben, fűrésztelepeken és bútorhulladékban rejlik, ez a technika alkalmazható:

  • városi területeken (faágak metszése).
  • Gyümölcsösök és mezőgazdasági ültetvények.
  • Agroerdészeti rendszerek.

Jelenleg vizsgálják, hogy a New York állambeli ültetvények ezzel a módszerrel elérhetik-e a szén-dioxid-semlegességet.

Mellékhatások

A szén-dioxid-megkötésen kívül ez a módszer:

  • csökkenti az erdőtüzek kockázatát az éghető anyagok eltávolításával
  • zöld munkahelyeket teremt a hulladék kezelésében és szállításában
  • A meglévő infrastruktúra, például erdei utak és földmunkagépek kihasználása

Kihívások és megfontolások

Lehetséges előnyei ellenére még értékelni kell:

  • A talaj egészségére gyakorolt hatások.
  • Metánkibocsátás az esetleges anaerob folyamatok miatt.
  • A talaj biodiverzitásának változásai.
  • A temetkezési célra alkalmas területek rendelkezésre állása és használata.

Nagyszabású demonstrációk szükségesek a technikai és ökológiai megvalósíthatóságának különböző környezetekben történő validálásához.

Potenciál

A faipari hulladékok eltemetése egy hozzáférhető és méretezhető éghajlati megoldás, amely:

  • Nem függ komplex és drága technológiáktól.
  • Kihasznál egy meglévő hulladékot, környezeti értéket adva neki.
  • Kiegészítheti más stratégiákat, mint például az újraerdősítés és a fosszilis kibocsátások csökkentése.

Megfelelő tervezéssel ez a módszer integrálható az erdőgazdálkodási politikákba, jelentősen hozzájárulva a globális éghajlati célokhoz anélkül, hogy megváltoztatná az ökológiai egyensúlyt.

Végül is a fa eltemetése nemcsak hatékony módja a szén-dioxid-megkötésnek, hanem egy körforgásosabb, ellenállóbb és környezetbarátabb természeti erőforrás-gazdálkodási modell felé vezető út is.

Szofi Contu/ author of the article

Szofi vagyok, hasznos life hackeket és praktikus tippeket írok, amelyek segítenek a mindennapi életben egyszerűbbé tenni a dolgokat!

Szofi lifehack ⚡